Oroszország gázszállítása Ukrajnán keresztül megszűnt, véget vetve egy több évtizedes energiaútvonalnak, amely még a két állam közötti totális háború három évét is túlélte.

A 2019-ben aláírt megállapodás január 1-jén járt le, ezzel újabb mérföldkövet jelölve Európa számára az orosz gázfüggőség csökkentésében.

A döntés gyorsan érezhető hatásokat váltott ki, többek között Moldovai szakadár területén, Transznisztriában, ahol több százezer ember maradt távhő és meleg víz nélkül.

Az átállás ugyanakkor lehetőséget kínál arra, hogy Európa még hatékonyabban diverzifikálja energiaforrásait, ezzel is hozzájárulva a régió energiafüggetlenségéhez.

Gazprom szerdán közölte, hogy megszüntette a gázszállítást Ukrajnán keresztül.

Németország energiaügyi minisztere, German Galuscsenko történelmi lépésnek nevezte a döntést, míg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az egyik legnagyobb orosz vereségként értékelte azt.

A lépés hatására Robert Fico, Szlovákia miniszterelnöke heves kritikát fogalmazott meg, ami azt mutatja, hogy az EU-n belül vegyes reakciókat vált ki a döntés.

Fico hónapok óta lobbizott a tranzit fenntartása érdekében, mivel attól tartott, hogy a szállítás megszűnése komoly gazdasági hatásokkal járhat.

"Az ukrajnai gáztranzit leállítása drasztikus hatással lesz ránk az EU-ban, de nem az Orosz Föderációra," írta közösségi oldalán.

Európa más részein azonban az eseményt újabb lépésként ünneplik az orosz energiától való függőség felszámolásában.

Radosław Sikorski, Lengyelország külügyminisztere, az eseményt Európa újabb győzelmeként aposztrofálta.

Az ukrajnai tranzit leállítása után az egyetlen még működő orosz gáz útvonal Európába a Török Áramlat, amely a Fekete-tengeren keresztül szállít gázt Magyarországra és Szerbiába.

Bár az ukrajnai tranzit a becslések szerint csak Európa gázszükségletének 5%-át tette ki, a kiesést alternatív forrásokkal lehet majd pótolni anélkül, hogy az jelentős áremelkedést okozna.

Szlovákia és Magyarország oroszbarát vezetői, Fico és Orbán Viktor, kritizálták a lépést, különös tekintettel az így megnövekedett költségekre.

Fico szerint Szlovákia becslései szerint akár 150 millió euróval is nőhetnek a költségek a kieső szállítások miatt.

Magyarország számára a változás új lehetőségeket is kínálhat, hiszen az ország fokozza erőfeszítéseit az alternatív energiaforrások feltárása érdekében.

Az LNG (cseppfolyósított földgáz) és a megújuló energiaforrások szerepének növelése szintén kiemelt figyelmet kaphat a kormány részéről.

Összességében az ukrajnai orosz gáztranzit megszűnése kihívásokkal, ugyanakkor lehetőségekkel is szembeállítja Európát.

Magyarország, Budapesten keresztül kulcsszereplő lehet az új energiaútvonalak kiépítésében, hozzájárulva ezzel a régió energiafüggetlenségéhez és biztonságához.