Karácsony napján bekövetkezett tragédia kavarja fel a közép-ázsiai térséget és a nemzetközi közvéleményt: az Azerbajdzsán Airlines egyik járata, amely Bakuból a csecsenföldi Groznijba tartott, váratlan és szörnyű véget ért, amikor egy kazahsztáni mezőn zuhant le.

A repülőgép katasztrófa, amelyben 38 ember vesztette életét, nemcsak a fájdalom, hanem a politikai spekuláció középpontjába is állította az eseményt.

A szerencsétlenség körülményeit illetően számos kérdés vetődött fel: miért tért le több száz mérföldre az eredetileg tervezett útvonalról a repülőgép, és mi vezetett a Baku és Groznij közötti út megszakításához Kazahsztánban, Aktau közelében?

A tragédiáról készült videók azt mutatják, amint a repülőgép lángoló törmelékként csapódik a földbe, vastag füstfelhőt hagyva maga után.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov hangsúlyozta, hogy a vizsgálat még folyamatban van, és "hibás" lenne elhamarkodott következtetéseket levonni annak lezárása előtt.

Hasonlóképpen fogalmazott a kazah szenátus elnöke, Ashimbayev Maulen is, kiemelve, hogy egyik érintett ország – sem Azerbajdzsán, sem Oroszország, sem Kazahsztán – sem érdekelt a történtek eltitkolásában.

Az eset kapcsán az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács ellenintézkedésekkel foglalkozó központjának vezetője, Andrij Kovalenko állításai is feszültséget keltettek, miután azt közölte, hogy egy orosz légvédelmi rendszer lőhette le a gépet.

Ezeket a kijelentéseket a FlightRadar24 adatai is alátámasztani látszanak, amelyek "erős GPS zavarást" tapasztaltak az út során.

Az orosz Fighterbomber Telegram csatorna közzé tett egy felvételt, amelyen a repülő roncsain látható lyukakat mutatják, amit többen a légvédelmi rendszerek által okozott sérülésekre utalónak tekintenek.

NATO és más nemzetközi szervezetek is vizsgálatot követelnek a baleset ügyében.

Az azerbajdzsáni elnök, Ilham Aliyev is kijelentette, hogy túl korai lenne a katasztrófa okairól spekulálni, ám a vizsgálat folytatódik.

Eközben a kazahsztáni és orosz hatóságok is részt vesznek a helyszíni és technikai elemzésekben.

Magyarország számára, mint a tranzitállamok stabilitása és biztonságpolitikai egyensúlya iránt elkötelezett ország, különösen fontos az események átláthatósága és a korrekt tájékoztatás.

Budapest forgalmas nemzetközi légiközpontként érdekelt abban, hogy a légi közlekedés biztonsága és az eurázsiai közlekedési folyosók zavartalan működése biztosított legyen.

A tragédia áldozataira emlékezve Azerbajdzsán gyásznapot tartott: az ország szerte zászlók félárbócra ereszkedtek, a közlekedés leállt, jelezvén együttérzésüket az elhunytakkal és a gyászoló családokkal.

Az események további alakulása kiemelheti a térség dinamikáját és az országok közötti együttműködést megkövetelő kihívásokat.