Budapest Post

Cum Deo pro Patria et Libertate
Wednesday, Mar 12, 2025

Több mint 600 000 forint Átlagos fizetés Magyarországon?

De miért?
A februári 14%-os béremelés továbbra is az előző év eseményeit tükrözi, ami a bérdinamika lassulását jelezte - mondta az ING elemzője, kommentálva a Magyar Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi béradatait. Ez a változás várhatóan megakadályozza a bér-ár spirál kialakulását. Az átlag feletti növekedést mutató ágazatok közé tartozik az építőipar, míg az állami szektorban a tanárok fizetése jelentősen hozzájárult a növekedéshez. Peter Virovácz, az ING elemzője a KSH legutóbbi kereseti adatait értékelte, és megállapította, hogy az éves béremelés üteme februárban tovább lelassult. Annak ellenére, hogy a 14%-os növekedés elég magasnak tekinthető, "még mindig sokkal inkább a 2023-as gazdasági folyamatokat tükrözi, mint az idei eseményeket". A Bizottság úgy véli, hogy a Bizottságnak a Bizottság által a Bizottsághoz benyújtott, a Bizottság által a Bizottsághoz benyújtott, a Bizottság által a Bizottsághoz benyújtott, a Bizottsághoz benyújtott, a Bizottsághoz benyújtott és a Bizottsághoz benyújtott, a Bizottsághoz benyújtott, a Bizottsághoz benyújtott és a Bizottsághoz benyújtott, a Bizottsághoz benyújtott, a Bizottsághoz benyújtott és a Bizottsághoz benyújtott, a Bizottsághoz benyújtott és a Bizottsághoz benyújtott, a Bizottsághoz benyújtott és a Bizottsághoz benyújtott, a Bizottsághoz benyújtott és a Bizottsághoz benyújtott, a Bizottsághoz benyújtott és a Bizottsághoz benyújtott, a Bizottsághoz benyújtott és a Bizottsághoz benyújtott, a Bizottsághoz benyújtott és a Bizottsághoz benyújtott, a Bizottsághoz benyújtott és a Bizottsághoz benyújtott, a Bizottsághoz benyújtott és a Bizottsághoz benyújtott, a Bizottsághoz benyújtott és a Bizottsághoz benyújtott, a Bizottsághoz benyújtott és a Bizottsághoz benyújtott, a Bizottsághoz benyújtott és a Bizottsághoz benyújtott, a Bizottsághoz benyújtott és a Bizottsághoz benyújtott információk alapján a Bizottság megvizsgálta a Bizottságot. Eközben a bér dinamikájának folyamatos lassulása arra utal, hogy "ahol a bérek már kiigazításra kerültek, azok jelentősen alacsonyabbak lehetnek, mint tavaly". Ezt részben az előre jelzett, hogy a nagyobb munkavállalói csoport számára 10%-kal emelték a garantált minimálbéret. A Randstad által a 2024-es bérvárakozásokra vonatkozó felmérés szerint a munkavállalók 91%-a legalább 11%-os béremelést remél, a munkáltatók 63%-a pedig 11%-os béremelést tervez. Ezek alapján a bérek általános emelkedési üteme és a reálbérek növekedése a következő hónapokban jelentősen lelassulhat, csökkentve ezzel a potenciális bér-ár spirállal kapcsolatos aggodalmakat. A részletes adatok szerint: "a közszektorban a bérek növekedésének dinamikája februárban (17,2%) átlagon felüli volt, elsősorban az oktatásba irányuló bérkiáramlás növekedése miatt". A vállalati szektorban a bérek növekedésének üteme számos területen lelassult, és átlagosan 12,8%-os szinten állt. Bizonyos ágazatokban azonban, mint például az építőiparban, a növekedési kilátások szomorúak voltak, de a bérek váratlanul gyors emelkedése volt tapasztalható. Bár a szolgáltatási ágazatban számos területen az átlag alatti béremelkedés volt tapasztalható, január és február között enyhe gyorsulás volt megfigyelhető. Érdemes megjegyezni azt is, hogy az átlag és medián bérek közötti különbség továbbra is csökken, ami esetlegesen a minimálbér-emelések hatását tükrözi, és esetleg azt jelzi, hogy a korábban magasabb bérekkel rendelkező ágazatokban az átlag alatti bérnövekedés tapasztalható. Itt a vállalatok úgy tűnik, megpróbálják a bérköltségeket korlátozni. Mivel februárban az infláció lelassult, de az átlagos bérek növekedésének üteme jelentősen lelassult, az éves reálbérnövekedés 10% alá esett. "A továbbiakban a bérek vásárlóereje tovább csökkenhet". Ez a bérkiáramlás várható lassulása és az infláció potenciális erősödése miatt történt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) áprilisi kamatláb-meghatározó ülésén is hangsúlyozta ezt a problémát. A bank a reálbérek mintegy 6%-os növekedését várja 2024 egészére, ami nagyjából összhangban van az ING Bank saját várakozásaival. A bérek átlagosan 10%-os növekedését és 4,5%-os inflációs rátát jósolják.
AI Disclaimer: An advanced artificial intelligence (AI) system generated the content of this page on its own. This innovative technology conducts extensive research from a variety of reliable sources, performs rigorous fact-checking and verification, cleans up and balances biased or manipulated content, and presents a minimal factual summary that is just enough yet essential for you to function as an informed and educated citizen. Please keep in mind, however, that this system is an evolving technology, and as a result, the article may contain accidental inaccuracies or errors. We urge you to help us improve our site by reporting any inaccuracies you find using the "Contact Us" link at the bottom of this page. Your helpful feedback helps us improve our system and deliver more precise content. When you find an article of interest here, please look for the full and extensive coverage of this topic in traditional news sources, as they are written by professional journalists that we try to support, not replace. We appreciate your understanding and assistance.
Newsletter

Related Articles

Budapest Post
0:00
0:00
Close
Szoboszlai Dominik és a magyar hírek élvonala
Budapest: A Keleti És Nyugati Kapcsolatok Sikere
Biztonság és ünnepi harmónia: Budapest karácsonyi piacainak szerepe Közép-Európában
Budapest ünnepi fényei: Az Adventi Vásár újra beragyogja a Bazilikát
Geopolitikai feszültségek és infrastruktúra kihívások Magyarországon
Budapest és a Globális Veszélyek: Tanulságok Mayotte Viharos Próbáiból
Budapest költségvetése jóváhagyva: Kiemelt változások és kihívások
A Chido ciklon tanulságai: válság és lehetőség Délkelet-Afrikában és Magyarországon
Ausztrália Ukrajnához fűződő diplomáciai kötelékének megújítása: stratégiai együttműködés és nemzetközi támogatás kifejezése
Budapest diplomáciai mérlegelése az Igor Kirillov-gyilkosság árnyékában
Kémiai Fegyverek Árnyékában: Egy Moszkvai Merénylet Tanulságai
Gazdasági fellendülés, kulturális kincsvisszatérés és innovációs áttörések Magyarországon
Magyarország szerepe a NATO-ban: Kihívások és lehetőségek a változó geopolitikai térben
Németország politikai átrendeződése: Lehetőségek és kihívások Magyarország számára
Meloni lemondása: Új irányok? Az ECR és Magyarország jövője
Diplomáciai Kihívások és Lehetőségek: Izrael–Írország Feszültség Magyar Szemmel
Békemisszió vagy diplomáciai megoldás? Európai vezetők találkozója a regionális stabilitás érdekében
A Lánchíd felújítása: Múlt és jövő találkozása Budapest szívében
A Magyar Kultúra és Teljesítmény Dicsérete: Friss Hírek a Sikeres Projektről, Sporteredményekről és Kihívásokról
Gazdasági és Kulturális Mozgalmak: Magyarország Egy Dinamikus Időszakban
Budapest: A Jövőbe Tekintő Átalakulás
Budapest mint Közvetítő: Történelemből a Jövőbe
Románia és Bulgária Schengeni csatlakozása új európai korszakot nyit
A NATO Új Megközelítése és Magyarország: A Védelem és Diplomácia Egyensúlya
Románia és Bulgária csatlakozása a Schengeni övezethez: Mit jelent ez Magyarországnak?
Hungary on the Move: From Sports Triumphs to Infrastructural Growth
Magyarország stratégiai szerepe az ukrajnai konfliktus kezelésében
Új EU-s szankciók: Esély vagy kihívás Budapestnek és Magyarországnak?
×