A 2024 végéig tartó megállapodás feltételei szerint a Janaf 2,2 millió tonna nyers olajat szállít a MOL-nak. A megállapodás magában foglalja továbbá 79 385 köbméter nyers olaj tárolását a Krk szigetén található Omisalj terminálon, valamint további 70 000 köbméter tárolását a Sisak terminálon. Bár a szerződés pénzügyi részleteit nem hozták nyilvánosságra, a MOL jelezte, hogy a szállítási költségek többszörösére emelkednek a piaci árnak. A Janaf és a MOL közötti vita 2023 óta tart, a MOL azzal vádolja a horvát csővezeték-üzemeltetőt, hogy kihasználja helyzetét, és túlzottan magas árakat számít fel a szállításért. A Janaf elutasította ezeket az állításokat, és azt állította, hogy a szállítási díjak kiszámításához szabályozott módszertant alkalmaz, amely a csővezetékben való részesedésük alapján biztosítja az összes felhasználó igazságos kezelését, és azt állítják, hogy a MOL jól ismeri ezt a tényt. Ez a megállapodás különösen fontos a MOL számára, mivel a nyers olaj ellátására vonatkozó lehetőségei korlátozottak. A vállalat Százhalombatta-i (Magyarország) és a szlovák Bratislava-i finomítói az orosz Druzhba-csőhöz kiegészítve a Janaf által üzemeltetett Adria-csővezetékre támaszkodnak olajkészletükhöz. Az EU olajembargójának feltételei szerint, míg a kelet-európai finomítók feldolgozhatják az orosz olajat, az ebből származó termékeket csak belföldön lehet értékesíteni. Az export csak az alternatív forrásokból beszerzett olajjal készült termékekre van engedélyezve, ami arra kényszeríti a MOL-ot, hogy más beszállítóktól szerezzen olajat. Ezenkívül a tranzitdíjak kérdése kritikus aggodalomra ad okot a MOL számára, mivel a magyar kormány, amelyet Nagy Márton nemzetgazdaságminiszter vezet, az üzemanyag-kereskedőkre az elnevezett kényszerítő nyomást gyakorol, hogy csökkentsék a kiskereskedelmi árakat, ami még inkább sürgetővé teszi a magyar olajóriás számára a megfizethető és megbízható olajellátás szükségességét ezek a kihívást jelentő gazdasági intézkedések közepette.