A kutatócsoport elutasította annak lehetőségét, hogy mesterséges beavatkozás okozta az időjárási eseményt, amely legalább 23 életet követelt az Arab-félsziget áradásaiban. A WWA nemzetközi éghajlat-szakértői csoportja egy nemrégiben készült elemzésben tanulmányozta az Egyesült Arab Emírségekben áprilisban bekövetkezett, példátlan áradást, amely Katarban, Ománban és még Jemenben is jelentős károkat okozott, ami sokkal távolabb van. A The Guardian szerint a kutatók a globális felmelegedésre és a városiasodásra utaltak, mint a szélsőséges időjárási jelenségek okaira. A szakértők megállapították, hogy a régió esői közel 40 százalékkal erősebbek voltak az El Nino növekvő hatásai miatt. Összesen 254 milliméter eső esett, ami a legmagasabb mennyiséget jelentette, amióta 1949-ben elkezdték a méréseket a sivatagi országban. A WWA éghajlat-szakértői azt is feltételezték, hogy a halálos áprilisi időjárás a Közel-Kelet fosszilis tüzelőanyagokra való támaszkodásának köszönhető. Az időjárás-módosítás leleplezése A özönvíz után felmerült a feltételezés, hogy a jelenség mögött az időjárás módosulása állhatott. Az Egyesült Arab Emírségek az 1990-es évek óta bizonyos technikákat alkalmaz a szárazság enyhítésére. E módszerek, amelyeket az 1940-es években kezdtek el alkalmazni az Egyesült Államokban, különböző anyagokkal, például sóval vagy ezüstjodiddal vetnek el felhőket az eső és a hó esése érdekében. Az Emírségekben évente akár 300 alkalommal próbálkoznak ilyen módszerekkel. A dubai meteorológiai központ azonban megerősítette, hogy az árvíz napján nem végeztek felhő-elültetési műveleteket. A WWA legutóbbi tanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy még ha mesterséges beavatkozás is történt volna, az nem okozhatott volna ilyen hatalmas mennyiségű csapadékot. A Reading Egyetem meteorológiai professzorai egyértelműen cáfolták a beavatkozás lehetőségét. Az egyetem honlapján található cikk szerint a perzsa-árábiai öböl felett egy hatalmas, hosszúkás időjárási rendszer alakult ki, amely közepes méretű mennydörgőfelhőkből állt, és amelyet a felszínről emelkedő meleg, nedves levegő táplált és terjeszkedett. András Reisz meteorológus, aki az Index felkéréseire válaszolt, úgy találta, hogy nem valószínű, hogy a felhők a természeti katasztrófa előtt manipuláltak volna. A dubai terület műholdas képei azt mutatták, hogy az esőzéseket és az ebből következő hirtelen áradásokat egy vihar okozta, amely villámfelhőből állt. Megjegyezte, hogy ez a folyamat hasonlít a Karib-térségben a ciklonokból nagyobb viharok vagy hurrikánok kialakulásához. Reisz úgy véli, hogy az esemény az Arab-félsziget déli részén a természeti erők és az emberi tevékenységek kombinációja miatt történt, beleértve az egyre súlyosabb éghajlatváltozást is. Friederike Otto, a londoni Grantham-i Éghajlatváltozási Intézet kutatója felszólította a fosszilis tüzelőanyagok égésének megállítására. Megjegyezte, hogy a városiasodás miatt nem férnek át a víz, így az utcák rövid idő alatt folyókká válnak. Otto halálos csapdával jellemezte a helyzetet, és sürgette, hogy azonnal tegyenek valamit a probléma megoldására. Az Arab-félszigeten esővihar legalább 23 ember életét követelte Mint korábban is jelentették, legalább 23 ember halt meg az Arab-félszigetet sújtó árvíz miatt. Április 16-án és 17-én az Egyesült Arab Emírségek példátlan esőviharban szenvedett, 12 óra alatt több mint másfél évnyi eső esett. A vízözön miatt ideiglenesen leállt a Dubai Nemzetközi Repülőtér (DXB). A közösségi médiát elárasztották a vízen úszó repülőgépek és a kiterjedt árvíz videói. Egy férfi videót rögzített az autó ablakából, melyben egy utcát átalakított folyóvá, a vizek pedig mind a boltok, mind a lakások károsodását okozták. Az Egyesült Arab Emírségek többi részéhez hasonlóan Dubaiban is jellemzően forró és száraz éghajlat van, ritka az esőzés, ami korlátozott infrastruktúrához vezet, beleértve a nem megfelelő szennyvízellátó rendszereket is, hogy kezeljék a közelmúlt eseményeivel hasonló helyzeteket.