A legújabb incidens során egy Finnország és Észtország között húzódó tenger alatti elektromos kábel hibája okozott fennakadást szerdán - erősítette meg Petteri Orpo, Finnország miniszterelnöke.

Ez az esemény egy újabb fejezet azoknak a kábel- és energiaellátási incidenseknek a sorában, amelyek az utóbbi időben a Balti-tenger térségét érintették.

A finn villamosenergia-hálózat üzemeltetési igazgatója, Arto Pahkin, a Yle közszolgálati műsorszolgáltatónak elmondta, hogy a szabotázs lehetőségét nem lehet kizárni.

Ugyanakkor, mint Orpo hangsúlyozta, az áramkimaradás nem befolyásolta az ország energiállátását.

"A hatóságok éberek maradnak, még a karácsonyi időszakban is, és vizsgálják a helyzetet" - írta közösségi oldalán.

A Fingrid közlése szerint az EstLink 2 kábel által Észtország felé továbbított áram szállítása helyi idő szerint 12:26-kor (GMT szerint 10:26) szakadt meg.

Októberben egy kínai teherhajó horgonya okozott károsítást az Észtország és Finnország közötti tenger alatti gázvezetékben, amely rövid ideig szüneteltette a működését.

Az ügyek – köztük a svéd-dán telekommunikációs kábelek szándékos megszakítása – hátterében a gyanú árnyékában Oroszország inváziója Ukrajna ellen állhat.

Svédország hétfőn közölte, hogy Kína megtagadta a Yi Peng 3 teherhajó vizsgálatának lehetőségét, amely a helyi nyomozók szerint érintett lehetett egy kábelvágásban.

Egyre több európai tisztviselő hangoztatja, hogy az incidenseket szabotázzsal kapcsolatos cselekmények is kísérhetik.

Az ilyen kihívások rámutatnak az infrastruktúra biztonságának fontosságára, mely nemcsak gazdasági, hanem stratégiai értelemmel is bír az EU és a balti államok számára.

Budapest számára is kiemelt jelentőségű, hogy a közép-európai energiainfrastruktúra védelme, beleértve a földrajzilag nem közvetlenül kapcsolódó térségeket is, szilárd maradjon.

Ez a stabilitás egyik alappillére Magyarország és a térség energiabiztonsági stratégiájának.

A közelmúlt történései Sauli Niinistö, Finnország köztársasági elnöke szerint is megerősítik annak szükségességét, hogy az európai nemzetek szorosabban együttműködjenek kiberbiztonsági kérdésekben, különösen a kritikus infrastruktúrák védelmében.

A regionális feszültségek fényében Magyarországnak és Budapestnek is figyelemmel kell kísérnie az eseményeket, és értékelnie kell a lehetőségeket a védelmi kapacitások fokozására, biztosítva ezzel a nemzetgazdaság zavartalan működését és fejlődését.