A Szovjetunió összeomlása után majdnem az összes fürdő bezárt, és csak egy maradt, amely ma is vendégeket fogad. A grúziai Tskaltubo talán nem a világ legnépszerűbb turisztikai célpontja, de gazdag történelmével büszkélkedhet. A legújabb becslések szerint a környéken mintegy 11 000 ember él, és híres a számos karsztbarlangjáról. Ezek között van a Satsurblia-barlang, a régió egyetlen speleoterápiás helyszíne, amely egyedülálló éghajlatot kínál, amely kedvező a légúti betegségek számára. Itt a földalatti mikroklíma egészséges hatásait használják fel, egy olyan gyakorlat, amelyet 1920-ban kezdtek el mérlegelni, és 1926-ban kezdtek szanatóriumok építését. 1931-ben a Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság rendeletei szerint a várost balneológiai központnak ismerik el. A szovjet megszállás alatt, 1936 és 1991 között, Tskaltubo valóban virágzott üdülőhelyként, évente körülbelül 125.000 látogatót vonzva. De érdemes megemlíteni, hogy a szovjet uralom alatt évente két vakációt kaptak a grúzok az állam által támogatott komplexumokban, és nem volt más választásuk. Tskaltubon ezután 19 gyógyintézet, fürdőház, nyaralópark és tudományos intézet alakult. A terület a radont tartalmazó forrásvízéről híres, amely a rádium bomlásából származik, és a sziklákban és a talajban található. Bár a radon expozíciója összefüggésbe hozható az egészséggel kapcsolatos kockázatokkal, természetes gyulladáscsökkentő hatású, amely gyorsan eltűnik az emberi testből. Magyarországon például a radonban gazdag gyógyvíz található, beleértve a budapesti Rudas fürdőket is. A 7.-9. században készült történelmi feljegyzések azt sugallják, hogy a Tskaltubo-t a halhatatlanság vizének tartották, ami népszerűvé tette a keringési és idegrendszer problémáitól a bőrbetegségekig terjedő különböző betegségek kezelésére. Az 1970-es évek óta a speleoterápiát is hozzáadták a kezelésekhez, a helyi barlangokat használva a tüdőbetegségek gyógyítására. Az Oxfordi Egyetem tanulmányai azt mutatták, hogy a radon olyan zárt helyiségekben, mint például az otthonokban halmozódik fel, és ez az európai tüdőrákok 9%-át és az összes rákos megbetegedés 2%-át teszi ki, ami a dohányosoknál 25-szeres kockázatot jelent. A tüdőrák, amely a dohányzás után a második leggyakoribb oka, nem az oka azonban a Tskaltubo üdülőhelyének elhanyagolásának, hanem inkább a Szovjetunió felbomlásának az eredménye. Sztálin kedvence Tskaltubo aranykorát és azt követő, szellemvároská vált hanyatlását a Yes Theory YouTube csatornáján nemrég egy rövidfilm dokumentálta. A film bemutatja a valaha zsúfolt létesítmények állapotát, amelyek ma alig több mint százezer látogatót vonzanak, és a helyiekkel folytatott beszélgetések révén újraéleszteti a város történetét. A 19 épített fürdőből csak egy, a 6-os forrás maradt üzemelhető, amelyet kifejezetten Sztálinnak terveztek. Ahogy egy 24 éves helyi, Lucas a videóban felfedte, sok létesítményt, beleértve az 1950-ben épült épületet is, a II. világháború alatt az oroszok által foglyul ejtett német hadifoglyok építettek. Lucas megjegyezte, hogy abban az időben orvosi engedélyre volt szükség ahhoz, hogy valaki a fürdőket használhassa. Sztálin, akinek a rezsimében 9 millió civil halt meg, Grúziában született és gyakran tért vissza pihenni. 1951-ben egy különleges fürdőszobát építettek neki a 6-os tavasznál, bár csak egyszer használta, mielőtt 1953-ban meghalt. A lejárt lakások Ahogy a videó is mutatja, a mai Tskaltubo csupán az előző élete árnyéka, elhagyatott szanatóriumokkal, állomásokkal, postahivatalokkal és egy elhagyatott KGB-épületgel, amely üdvözli a látogatókat. A szovjet infrastruktúra maradványai, bár hátrahagyták, megőrzik az idők lenyomatát. Bár néhány fürdőhelyet felújítás céljából vásároltak, a város jelenleg történelmi értékű, romló épületekkel van tele, és igazi szellemvároská változik. Lucas megosztotta a gyermekkori emlékét, amikor felfedezte ezeket a elhagyatott területeket, és leírta a nehéz gyermekkorát, ami nem ritka a 2000-ben született grúzok között. "2000-ben születtem, nem volt a legjobb idő gyereknek lenni. Anyám bevándorló volt, és hat éves koromban Görögországba költözött, hogy eltartson a tanulmányaim és a ruháim", emlékezett vissza Lucas, és hangsúlyozta, hogy a gruzin gyermekek 80% -a, akik abban az évben születtek, ő is a nagyszülei nevelte fel. A Szovjetunió összeomlását követő nehézségek ellenére, beleértve az áramszüneteket és az élelmiszerhiányt, Lucas javulást észlelt a jelenlegi körülményekben és a lakosok reménységére. Ma Tskaltubo évente mindössze 700 turistával rendelkezik, de a létesítményei a 90-es évek óta menekülteknek adnak menedéket a konfliktus sújtotta régiókból, különösen Abházia konfliktusát követően, amely egy olyan terület, amelynek függetlenségét csak néhány ország ismerte el. A lakosok, akiket a válság miatt el kellett költöztetni, megosztják a hazafelé való vágyukat, és visszhangozzák a elvesztett boldogság érzését és a megbékélés tartós reményét.