A pénzügyminisztérium már nem tagadja, hogy a településektől beszedett szolidaritási hozzájárulásokat nem közvetlenül osztják át a szegényebb közösségek között, hanem inkább az állami költségvetésbe, konkrétan a települési szektorba öntötték, amint azt a VII. kerület polgármestere, Péter Niedermüller által benyújtott nyilvános adatkérésre adott miniszteri válaszból kiderül. A kerületi vezető többek között információt kért arról, hogy mely kormányzati intézmények döntenek a támogatás elosztásáról, milyen kritériumok alapján, és milyen jogalkotási alapja van e döntéseknek. Azt is megkérdezte, hogy van-e olyan önkormányzatok listája, amelyek támogatásra jogosultak, és amelyeket rendszeresen frissítenek. A Pénzügyminisztérium nem válaszolt erre a kérdésre. Ugyanakkor megismételték, hogy "a szolidaritási hozzájárulás révén a kivételesen kedvező pénzügyi helyzetben lévő önkormányzatok támogatják a kevésbé kedvező feltételeket". (Nem teljesen önkéntesen, ahogy azt a fővárosi önkormányzat által kezdeményezett közigazgatási per is mutatja. ) A kormány dönti el, hogy mely települések minősülnek "gazdagnak", és az adó összegét az éves központi költségvetési törvényben meghatározott egy főre jutó adóképesség alapján határozza meg. A miniszterelnök finoman arra utalt, hogy "csak egy önkormányzat, a főváros nem teljesítette ezt a kötelezettséget", és arra utalt, hogy Budapest nem fizetett. Az állam azonban önkéntes vagy kényszerítő módon beszedte a 2023-ra előírt 58 milliárd forintot Budapestről. Az idén a szolidaritási adóhoz való hozzájárulás számának 848 településre való növelése várható, összesen 310,6 milliárd forint várható bevétel. A miniszterelnök szerint ez az összeg az érintett települések megnövekedett adóbevétele miatt emelkedett. A Bizottság úgy véli, hogy a Bizottságnak a Bizottság által a Bizottsághoz benyújtott észrevételeket figyelembe véve a Bizottságnak a Bizottsághoz benyújtott észrevételeket kell benyújtani. Az Eurostatnak küldött hiányjelentés szerint az ágazat hiányát 108 milliárd forintnak kell tekinteni, amelyet a településeknek ingatlanértékesítéssel és a banki betétek kimerítésével kell fedezniük. A szolidaritási hozzájárulás elosztásáról kérdezve, a miniszterelnök kijelentette, hogy "a települési támogatás pénzügyi fedezetének részét képezi", és a költségvetési törvényben meghatározott szabályozási kerettel. Az idén a települések összesen 1050 milliárd forintot kapnak a működésükhöz, ami lényegesen kevesebb, mint a kormány által nyújtott támogatás, 740 milliárd forint az államtól, a fennmaradó részt pedig a települések maguk adják a szolidaritási hozzájáruláson keresztül. Összehasonlításképpen, a védelmi kiadásokra az évre 1309 milliárd forintot fordítottak. A városi szektor működtetése 2500-2800 milliárd dollár közötti költséget jelent évente, és az állami normák nem felelnek meg a növekvő költségeknek, amelyek várhatóan tovább csökkennek, a PM előrejelzései szerint 2027-re csak 686 milliárd dollár nettó elosztással. A települések kétharmadának nincs jelentős saját bevétele, és állami támogatásoktól függ, így a szolidaritási adó révén történő átruházás a források csökkenő összegének kialakulásához vezet. Az állam ellenőrző hivatala most már a fővárost is a költségvetés nettó hozzájárulójának tekintette, mivel több pénzt fizet az állam kaszájának, mint amennyit kap. A költségvetési tanács a települési támogatás csökkentését és a növekvő szolidaritási adót is kockázatosnak minősítette, megjegyezve, hogy az operatív állami normák már 2022-ben is elmaradtak, és nem történtek további emelések. Péter Niedermüller a szilárd adó bevezetését állami haszonszerzésnek nevezte, amikor a települések már a pandémia válságával küzdöttek. A támogatás helyett az állam adót vetett ki, az üzleti adóbevételek, a járműadók és a parkolási díjak felét átirányítva, ami sok önkormányzat számára pénzügyi terheléshez vezetett. A Bizottság úgy véli, hogy a Bizottság a 2014. évi iránymutatás alapján a Bizottságnak a 2014. évi iránymutatás alapján a Bizottságnak a 2014. évi iránymutatás alapján a Bizottságnak a 2014. évi iránymutatás alapján a Bizottságnak a 2014. évi iránymutatás alapján a Bizottságnak a 2014. évi iránymutatás alapján a Bizottságnak a 2014. évi iránymutatás alapján a Bizottságnak a 2014. évi iránymutatás alapján a Bizottságnak a 2014. évi iránymutatás alapján a Bizottságnak a 2014. évi iránymutatás alapján a Bizottságnak a 2014. évi iránymutatás alapján a Bizottságnak a 2014. évi iránymutatás alapján a Bizottságnak a 2014. évi iránymutatás alapján a Bizottságnak a Bizottságnak a Bizottságnak a Bizottságnak a Bizottságnak a Bizottságnak a Bizottságnak a Bizottságnak a Bizottságnak a Bizottságnak a Bizottságnak a Bizottságnak a Bizottságnak a Bizottságnak a Bizottságnak a Bizottságnak a Bizottságnak a Bizottságnak a Bizottságnak a Bizottságnak a Bizottságnak a Bizottságnak a Bizottságnak a Bizottságnak a Bizottságnak a Bizottságnak a Bizottságnak a Bizottságnak a Bizottságnak a Bizottságnak a Bizottságnak. Niedermüller, aki a saját önkormányzatában a költségvetés körültekintő kezelésével büszkélkedhet, büszkeségét fejezte ki arra, hogy jelentős beruházásokat tud kezdeményezni. A szolidaritási adó bevezetése azonban, amely idén összesen több mint 1,5 milliárd forintot tett ki, 600 millióval 2,1 milliárdra emelkedve, jelentősen korlátozta a pénzügyi rugalmasságukat.