Tuesday, May 21, 2024

Magyar Kereskedelmi Kamara (MKIK) - KAVOSZ Konferenciák: László Parragh szerint nem a számok háborújának korában élünk

Ma a vállalkozások számára a legfontosabb eszközök az információ és a tudás, mondta Tamás Bihall, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi Kamara elnöke az MKIK-KAVOSZ Zrt konferenciájának Miskolci megállóján, amelynek címe "A vállalkozásod számára - amit a jövőről tudnod kell". A megye területén gyakran felmerül a technológiai átállás kérdése, különösen azért, mert a régióban számos autóipari beszállító található.
A Bizottság ezért úgy véli, hogy a Bizottságnak a Bizottságnak a Bizottság által a Bizottsághoz benyújtott észrevételeket kell elvégezni. Ez az átmenet jelentős gazdasági fejlődést igényel. László Parragh úgy véli, hogy nem a számok háborújának korszakában élünk, és fontos kiemelni a magyar gazdaság pozitív adatait. / Foto: Zoltán Vémi / World Economy Nem a számok háborújának korszakában élünk Boglárka Bánné Gál, a megyei tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a céljuk egy olyan megye működtetése, amely vonzó a befektetők számára, és képes megtartani a lakosságát. A Magyar Kereskedelmi és Ipari Kamara elnöke, László Parragh azzal kezdte a nyitó beszédét, hogy nem a számok háborújának korában élünk. Ezért fontos kiemelni a magyar gazdaság pozitív aspektusait, mint például: - Foglalkoztatás - Teljesítmény - Az ország tőke vonzó képessége A kamara egyre fontosabb szerepet játszik a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatásában és fejlesztésében, és a politika és a piac közötti híd szerepét tölti be. Parragh rámutatott, hogy hosszú ideig az volt a hit, hogy a piac mindent megold, és minden szempontból szabályozza magát. Ez azonban téves: a nagyvállalatok könnyen visszaélhetnek piaci domináns helyzetükkel, és ha az állam nem lép közbe bizonyos területeken, az eredmény az egyes ágazatok adóterheinek megnövelése. A kamara proaktív a politikával kapcsolatban, segítve a szabályozói szerepét. A foglalkoztatás tekintetében a 30-50 éves korcsoport Magyarországon jelentősen meghaladja az EU-s számokat, de a fiatalok tekintetében kissé lemaradunk - hangsúlyozta Sándor Czomba, a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. Ezért szükséges mind a fiatalabb, mind az idősebb korcsoportokat célba venni a munkaerőpiaci mobilizációban. Ez a megközelítés 2030-ra a foglalkoztatási arányt 80%-ról 85%-ra növelheti, ezáltal biztosítva a fenntarthatóságot. Sajnos Magyarország egyedi demográfiai jellemzői miatt a helyi gazdaság évente jelentős számú munkavállalót veszít. 2030-ra várhatóan 300 000 munkavállaló fog kilépni a munkaerőpiacról. Ez csak akkor kiegyensúlyozható, ha minden családnak átlagosan 2,3-2,4 gyermeke van. Jelenleg ez az arány 1,5 és Czomba szerint ez még mindig ok a hálára, mivel az 1,3 százalékról emelkedett. Ezért a következő időszakban szükség lesz a munkaerő harmadik országokból történő behozatalára, bár a titkár szerint ez elsősorban a nagyvállalatok működéséhez lenne megfelelő. A kis- és középvállalkozások továbbra is elsősorban a magyar munkavállalók számára nyújtanak munkahelyeket. Így ez az ágazat továbbra is rendkívül fontos a politikusok számára.
Newsletter

Related Articles

×