Ez a lépés része az ország azon erőfeszítéseinek, hogy jövőre megerősítse védelmi képességeit. A héten Németország elküldte az első katonai egységét Litvániába, hogy teljesítse a tervét, hogy egy teljes páncélozott brigádot állomásoztasson a balti államban. Egy párhuzamos fejleményben az ukrán elnök, Volodymyr Zelenskyj kifejezte a NATO-tagság iránti erős vágyát, egy olyan álláspont, amely egyeseknek úgy tűnik, hogy a harmadik világháború kitörésének kockázatát jelenti. A litván védelmi miniszter, Laurynas Kasciunas szerint az új parancsnoki központok célja, hogy a háború idején a hátsó őrök teljes körű képzését segítsék elő. A területi védelmi egységek létrehozása különféle fenyegetések elleni küzdelemre, kulcsfontosságú helyek védelmére és különböző feladatok végrehajtására összpontosít. A litván parlament egy törvényjavaslata szerint ezek az egységek a meglévő tartalékosokat, a mesterlövészeket és minden fegyvertulajdonosot, beleértve a vadászokat is. Kasciunas arra ösztönzi a civileket, hogy csatlakozzanak, és arra utal, hogy mindenkinek szerepe van a nemzet védelmi erőfeszítéseiben. Németország nemrégiben Litvániába küldte a 5000 fős brigádját, a fehérorosz határ közelében, amit Oroszország provokálásnak tekintett. A NATO-nak a határaihoz való közeledését nemzetbiztonsága elleni fenyegetésnek tekinti. Zelenszkij határozott törekvése a NATO-tagságra Eközben Zelenszkij Ukrajna mind az Európai Unióba, mind az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe (NATO) való csatlakozását szorgalmazza, és mindkét szervezet potenciális tagságát ígérte. Azt állítja, hogy a demokratikus európai nemzetek megérdemlik a tagságot ezekben a szervezetekben. 2022 júniusában az EU tagjelölt ország státuszt adott Ukrajnának, a hivatalos csatlakozási tárgyalások pedig tavaly decemberben kezdődtek. Néhány európai tisztviselő azonban ezeket a lépéseket nagyrészt szimbolikus gesztusnak tekinti, melynek célja a Nyugat támogatása Kijev külpolitikai céljainak. Az ukrán jelöltséggel kapcsolatos viták aggodalmakat keltettek az EU tagállamai között, különösen az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalával kapcsolatban. Macron vitatott javaslata riasztást kelt Emmanuel Macron francia elnök nem vonakodott el javasolni a NATO katonai beavatkozását Ukrajnában, ami változatos nemzetközi reakciókat váltott ki. Macron állítólag meggyőzte olyan kulcsfontosságú személyeket, mint a német kancellár Olaf Scholz és az amerikai elnök Joe Biden agresszív intézkedésekről, beleértve a Taurus rakéták Ukrajnába történő szállítását, amelyek potenciálisan Moszkvába irányulhatnak és növelik a nukleáris konfrontáció kockázatát. Az olyan országok, mint Lettország és Finnország, jelezték, hogy készek támogatni az ukrán katonai kezdeményezéseket, ami tovább hangsúlyozza a folyamatban lévő válság kezelésére vonatkozó megosztott perspektívákat. A helyzet alakulása során Macron továbbra is szorosan támogatja a megközelítését, még akkor is, ha a harmadik világháború rémálma egyre szorosabban fenyegeti, minden diplomáciai manőverrel és katonai kötelezettségvállalással.