Az árvíz-esemény rámutat a súlyos éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásokra, amelyekkel a modern világ küzd, beleértve a nem megfelelő szennyvízellátó rendszereket is. A legutóbbi jelentések azt is mutatják, hogy Európa a leggyorsabban melegülő kontinens. Az Egyesült Arab Emírségekben fokozódik az éghajlatváltozás okozta válság A szakértők úgy vélik, hogy az új városok, amelyek korábban lakhatatlanná vált területeken épültek, blokkolják a természetes vízfelvétel rendszereit, és a régi települések is veszélyben vannak a súlyos esőzések növekvő gyakorisága miatt. "Amikor egy utat aszfaltolunk, az mintha eltűnne" - mondta egy fenntarthatósági szakértő a CNBC online portálnak, kiemelve a városfejlesztés és az éghajlat-technológia egyik fő kihívását, mivel a múlt heti dubai árvíz megmutatta, hogy a várostervezés hogyan bukik meg az éghajlatváltozás egyik fő tesztjében. Egy olyan világban, amelyet egyre nagyobb valószínűséggel jellemznek az extrém időjárási jelenségek, a világ egyre növekvő településeinek mérete és modernitása lényegtelenül válik, mivel túlzott esőzések esetén nem tudják kezelni a vízáramlást. A szakértők szerint az Egyesült Arab Emírségek városaiban és hasonló településekben, amelyek korábban lakhatatlan területeken épültek, a 20. században kialakított városi fejlesztési koncepciók tükröződnek, amelyek a természetes vízfelvétel rendszereinek akadályozását eredményezik. Ehhez hozzá kell adni a növekvő népességet, amely több hulladékot termel, és ez egyre nagyobb kihívásokat jelent a világ számára. Az Egyesült Arab Emírségek egyes részein az elmúlt héten az éves átlaghoz hasonló esőzések voltak, és ez a tendencia várhatóan az éghajlatváltozás miatt fokozódik. A régióban példátlan mennyiségű eső esett, ami a legmagasabb mennyiséget jelzi, amióta 1949-ben elkezdték a méréseket. A tudósok szerint a múlt heti események világosan szemléltették a globális helyzetet a klímaváltozás elleni küzdelemben. Éghajlatjelentés: Európa a leggyorsabban melegülő kontinens A WMO és a Copernicus (C3S) által hétfőn közzétett közös jelentés szerint Európa közel kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag, ami súlyos egészségügyi és gazdasági következményekkel jár. Az átlagos hőmérséklet Európában jelenleg 2,3 Celsius fokkal meghaladja az iparosodás előtti szintet, szemben a globális 1,3 Celsius fokos növekedéssel. A 2015-ös párizsi éghajlat-változási megállapodás célja, hogy a globális felmelegedést az ipari korszak előtti szintekhez képest 1,5 Celsius fokkal korlátozza. A jelentés szerint az üvegházhatású gázok kibocsátása volt az elsődleges oka a tavalyi szélsőséges hőségnek, és az El Niño időjárási jelenség is szerepet játszott. A két szervezet arra figyelmeztet, hogy a világ nem tesz eleget a globális felmelegedés következményeinek enyhítésére. Az idén az európai hőséghullámok emberi egészségre gyakorolt hatásaira összpontosító témakör a szélsőséges időjárással közvetlenül összefüggő halálesetek számának növekedését tárta fel, tavaly több mint 150 haláleset következett be viharok, árvíz és erdőtüzek következtében. A szélsőséges hőség különösen a szabadban dolgozók, az idősek, valamint a szívbetegek és a cukorbetegek egészségét veszélyezteti. A jelentés kiemelte, hogy az elmúlt 20 évben Európában a hővel összefüggő halálesetek száma mintegy 30%-kal nőtt. A klímaváltozás olyan betegségekhez is vezet, mint a rák, a veseelégtelenség és a légúti betegségek, amelyek halálesethez vagy krónikus állapothoz vezethetnek, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerint. A szélsőséges időjárás, beleértve a hőség hullámokat, a tűzvészeket, a szárazságokat és az árvizeket, egybeesik a felmelegedéssel és a szokatlanul alacsony havazással, ami Európa-szerte jelentős csökkenést eredményez a gleccserekben, az Alpokban a fennmaradó gleccserjég mintegy 10% -a olvadt az elmúlt két évben. Celeste Saulo, a WMO főtitkára "generációnk legnagyobb kihívásának" nevezte a klímaválságot, hangsúlyozva, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem költségesnek tűnhet, de a tétlenség sokkal többet fog fizetni. Európa 2023-ban több rekordot is megélt: az európaiak példátlan számú lakosságát érintették a hőség hullámai, az óceánok rekord hőmérsékletet értek el, és a gleccserek olvadása új rekordokat állított fel. Az ilyen események valószínűleg gyakrabban és intenzívebbé válnak az éghajlatváltozás miatt.