A 75 katona visszavonásáról szóló döntést a Pentagon csak pár nappal azután hozta meg, hogy a Biden-kormány bejelentette, hogy több mint 1000 amerikai katona elhagyja a szomszédos Nigert a következő hónapokban. A két afrikai országból való kilépés azután történt, hogy kormányaik újratárgyalást követeltek az amerikai részvétel feltételeiről. Az amerikai erők távozása egy olyan időszakban történik, amikor Niger, Mali és Burkina Fasohoz hasonlóan, egyre inkább Oroszország felé fordul, miután évekig együttműködött a biztonsági kérdésekben. Bár a nigeri kivonulásról szóló döntés végleges, névtelen amerikai tisztviselők azt mondták a The New York Timesnak, hogy még mindig van remény a biztonsági együttműködés újratárgyalására a május 6-i csádi választások után. Közben Magyarország 200 katona küldését tervezi a Csádba, a katonai küldetés során, a kulcsfontosságú szerepet pedig Orbán Gáspár, a miniszterelnök fia játssza. A misszióról szóló döntést februárban közzétett miniszterelnöki rendelet vázolta fel. A világ egyik legszegényebb országa, Chádban mintegy 20 aktív lázadó szervezet működik, miközben a szomszédos Szudánban könyörtelen polgárháború pusztít. A jelenlegi elnök, Gen. Mahamat Idriss Déby Itno az apja, Idriss Déby Itno elnök utódja, aki 1990-ben történt puccs során került hatalomra, és 2021 áprilisában halt meg a hadsereg és a FACT lázadó csoport közötti összecsapások során. Yaya Dillo, a csádi ellenzéki vezetőt idén februárban meggyilkolták.