Ahogy a nyugati országok meggondolják, hogy szigorítsák a szankciókat, válaszul az Izrael elleni támadásokra, a globális piac potenciális felfordulással néz szembe. Kína, mint elsődleges importőr, kényszerülhet alternatív forrásokat keresni a "fekete arany" számára, ami nemzetközi szinten fel fogja emelni az árakat. Irán saját nyilatkozata szerint most már "bárhová" exportálhat olajat. Az év első három hónapjában Teherán átlagosan napi 1,56 millió hordót adott el, és olajának nagy részét Kína vásárolta meg. A vállalat által a Vortexa által szolgáltatott adatok szerint ez az iráni olaj-kivitel 2018 harmadik negyedévében tapasztalt legmagasabb szintje. A nyers olaj exportjának ez a sikere azt a kihívást hangsúlyozza, amellyel az Egyesült Államok és az EU szembesül, amikor Teheránra nyomást gyakorolnak az Izrael elleni rakéta- és dróntámadások után. "Az irániak elsajátították a szankciók megkerülésének művészetét" - mondta Fernando Ferreira, a Rapidan Energy Group geopolitikai kockázat-szolgálatának igazgatója a Financial Timesnak. Hozzátette: "Ha a Biden-kormány valóban hatással akar lenni, a fókusznak Kínára kell fordulnia". A szóban forgó szankciók Az Egyesült Államok és az EU új szankciókat készít az Iszlám Köztársaság ellen, részben azért, hogy megakadályozzák Izraelt a megtorlás útján a konfliktus fokozásában Teheránnal. Janet Yellen, az Egyesült Államok pénzügyminisztere ezen a héten elismerte, hogy Irán "nyilvánvalóan" folytatja olajexportját, és "többet kell tenni" annak megfékezéséhez. Az elemzők azonban úgy vélik, hogy Washington vonakodik a 2018-ban az akkori Donald Trump elnök által bevezetett "maximum nyomás" szankciórendszer szigorú végrehajtásától, hivatkozva Biden-kormány vonakodására, hogy a globális olajmárkát - és így a hazai inflációt - nyomás alá helyezzék az Egyesült Államok választási éve alatt. Az Irán elleni szankciók arra köteleznék Kínát, hogy másutt vásároljon olajat, ami valószínűleg fel fogja emelni az árakat. Ez a forgatókönyv jelentős belpolitikai kockázatot hordoz az Egyesült Államok számára, ami potenciálisan 100 dollár fölé emelheti a "fekete arany" árát hordónként, és átlépi a 4 dolláros pszichológiai küszöböt gallononként az Egyesült Államokban. A nyári szünetek közeledtével, és az amerikaiak millióinak útnak indulásával, amit az elnöki választások követnek novemberben, az üzemanyagárak forró politikai kérdéssé és kampánytémává váltak. Teheránban az állami Tasnim hírügynökség szerdán arról számolt be, hogy az ország olajága megtalálta a szankciók megkerülésének módját, hozzátéve, hogy fő vevője, Kína nagyrészt védeni fogja a nyugati nyomástól. Az izraeli erők támadását követően, amely körülbelül 300 rakétát és drónt semlegesített, amelyeket Irán indított szombat este, egyre nagyobb aggodalommal tölt el, hogy a régió egy szélesebb körű konfliktus felé sodródik, miközben Izrael mérlegel a válaszát. A támadás, amely először tette Teherán célba a zsidó államot, állítólag bosszúvá vált az állítólagos izraeli támadásért a damaszkuszi konzulátusán, amely több magas rangú iráni parancsnokot ölt meg. Az október 7-i Hamasz izraeli támadás óta fokozódó feszültségek hozzájárultak az olaj árának több mint 15%-os emelkedéséhez idén, ami körülbelül 90 dollár feletti hordó. Az iráni támadás után azonban az árak csökkentek, mivel a kereskedők a régióból érkező megszakítás nélküli ellátást várják. A Brent nyersolaj 3%-kal esett szerdán, 87.37 dollárra a hordóért. A Vortexa vezető elemzője, Armen Azizian szerint az Egyesült Államok nemrégiben szankcionálta az iráni nyersolaj szállításában gyanúsított bizonyos tartályhajókat, kettőt februárban, további tizenhármat áprilisban, bár az exportra gyakorolt hatás eddig "minimális". Irán bizonyítottan ügyes a kiskapu megtalálásában. "Elkezdték meghamisítani az AIS adatait, ami nem mutatja meg a tényleges helyüket, így nehéz nyomon követni a mozgásukat" - tette hozzá Azizian. Az elmúlt évben az Irán által olaj szállítására használt flottának száma ötödikével 253 hajóra nőtt, és a 2 millió hordó olaj szállítására képes szupercserélyszállítók száma 2021 óta megduplázódott. Az idén eladott iráni olaj többsége Kínába ment, ami arra utal, hogy az Irán elleni szankciók szigorítása tovább feszítheti a már így is feszült kínai-amerikai kapcsolatokat. Irán azzal dicsekedik, hogy "bárhová" exportálhat olajat, mivel Kína olajimportjának körülbelül egytizedét Iránból importálja. Az olajat azonban kisebb, magánfinomítók dolgozzák fel, nem pedig állami olaj- és gázvállalatok. Az iráni olajminisztérium Javad Owji múlt hónapban jelentette, hogy az olajexport több mint 35 milliárd dollár bevételt hozott tavaly. Kijelentette, hogy míg Irán ellenségei megpróbálták megállítani az exportját, "Ma már bárhová exportálhatunk olajat, ahol csak akarunk, minimális kedvezményekkel". Az elmúlt évtizedben a palaolaj-termelés növekedése az Egyesült Államokat tette a világ legnagyobb termelőjévé, lehetővé téve Washington számára, hogy agresszívebb szankciókat vezessen be más olaj-exportőrök ellen. Szerdán például a Biden-kormányzat újra bevezette a Venezuela elleni szankciókat, amely az OPEC kartell másik tagja. A Biden-kormány hajlandóságot mutatott arra, hogy a stratégiai tartalékokból nyersolajot bocsásson ki, és jelezte, hogy újra megteheti, ha a globális árak emelkednek, és a hazai üzemanyag-költségek fokozódnak. A republikánusok azonban egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a Fehér Házra, hogy lépjen az iráni olajszállítások ellen, és kritizálják a kormányt, amiért engedékennyé vált a meglévő szankciókkal szemben.