Az Európai Parlament a közelmúltban tartott négynapos választások után jobbra váltott, az euroszkeptikus nacionalisták nagyobb képviselettel, a liberálisok és a zöldek kevesebb részével. A Parlament döntő szerepet játszik az új jogszabályok felülvizsgálatában és jóváhagyásában, és a rendeletek végrehajtása előtt meg kell állapodnia az EU kormányaival. Az Európai Bizottság következő elnökének, valószínűleg Ursula von der Leyen második mandátumára történő kiválasztása, valamint a 26 biztos kiválasztása szintén a Parlament jóváhagyásától függ. Az éghajlat-politika tekintetében a következő öt év elengedhetetlen ahhoz, hogy Európa elérje a 2030-ra kitűzött éghajlat-politikai célkitűzéseket. Az új parlament a meglévő törvényeket gyengítheti, és új kiskapukat hozhat létre, különösen az új belső égésű motoros autók 2035-ig történő értékesítésével kapcsolatban. A védelmi és külpolitika főként az egyes uniós országok hatáskörébe tartozik, de a Parlament befolyásolja a páneurópai védelmi projekteket és az EU hosszú távú költségvetését. A kereskedelem terén az Európai Parlament kulcsszerepe a szabadkereskedelmi megállapodások jóváhagyása, mivel a Mexikóval, a Mercosur-blokkkal és Ausztráliával kötendő megállapodások erős ellenállással szembesülnek. A Kínai és az Egyesült Államokkal való kapcsolatok is egységes álláspontot követelnek az EU-tól, hogy versenyképes maradjon az iparban, egy olyan elképzelés, amelyet a nacionalista jobboldali pártok megkérdőjeleznek. Végül az EU belső mezőgazdasági politikájának és támogatási rendszereinek reformra van szükségük, mielőtt új tagokat fogadnak be, mint például Ukrajna és Moldova, egy olyan folyamat, amelyet a szélsőjobboldaliak erősödő hangja befolyásolhat.