Gonzalez, akinek a alkotásait Salma Hayek, Britney Spears és Victoria Beckham is bemutatta, és olyan filmekben szerepelt, mint a "Sex and the City 2" és Anne Hathaway karján a "The Devil Wears Prada" című filmben, bűnösnek találták, hogy ismerőseinek hálózatát használta a termékei forgalmazására. A dicsőség ellenére Gonzalez elismerte, hogy "rossz döntéseket" hozott a siker útján. A kolumbiai nehéz gyermekkorból a divatipar csúcsáig Nancy Tereza Gonzalez de Barber útja jelentős jogi kudarcban ért véget. Gonzalez-t egzotikus állati bőrökből készült kézitáskák csempészéséért ítélték el, de nem szerzett megfelelő engedélyeket, ami megkerülte volna a jogi problémákat az amerikai hatóságok 2016. és 2017. évi figyelmeztetései után. 2022 júliusában letartóztatták Kolumbiában, és egy év börtönbüntetés után kiadták az Egyesült Államokba. 2023 novemberében bűnösnek vallotta magát. Bár az ügyészek 30-37 hónapos büntetést kértek, a bíró számolt a Kolumbia-ban töltött 14 hónapért; Gonzalez várhatóan június elején kezdheti el a büntetését, addig házi őrizetben marad a lánya otthonában. Gonzalez ügyvédje, Sam Rabin bírálta az ítéletet, azzal érvelve, hogy tönkretette egy üzletember nőt, aki 400 családot támogatott egy harmadik világbeli országban. Az otthon készített övekből indult, Gonzalez megnyitotta saját boltját Caliban, Kolumbiában, és 1998-ban nyolc darabos kézitáskája gyűjteményét felvette a Bergdorf Goodman luxusbolt. Cégje, a Gzuniga Limited jelentős sikert ért el a pandémia előtti időszakban, több száz embert foglalkoztatva Kolumbiában, különösen a helyi nők felhatalmazásával. Gonzalez ügyvédei hangsúlyozták, hogy a nő eltökélte, hogy megmutatja, hogy a kisebbségekből származó nők elérhetik álmaikat és pénzügyi függetlenségüket számos akadály ellenére. Emellett hangsúlyozták a tiszteletre méltó személyiségét, és arra utaltak, hogy a fia 2017-es halála miatt érzett bánat befolyásolta a döntésképességét. Santiago Barberi Gonzalez, aki nem csak társalapító, hanem a vállalat elnöke és vezérigazgatója is, döntő szerepet játszott a vállalat működésében. Az ügy jogi részleteit illetően Gonzalez megsértette a veszélyeztetett vadon élő állatok és növények nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményt (CITES), mivel 2016 februárja és 2019 áprilisa között nem szerzett meg a krokodil- és kígyóbőrből készült termékeinek kereskedelmére szükséges engedélyeket. Az ügyészség becslése szerint a csempészáruk értéke körülbelül 2 millió dollár, míg Gonzalez védelme azt állította, hogy a legtöbbjük betartotta a szabályokat, és a termékeinek kevesebb mint 1% -át importálta megfelelő dokumentáció nélkül. Azt is közölték, hogy a cég összeomlott, és sok munkanélküli maradt. A szűk határidők miatt a szükségesség állítása ellenére a védelem ragaszkodott ahhoz, hogy a kereskedelmi termékek megfeleljenek a szükséges dokumentációknak, hangsúlyozva, hogy a felhasznált bőrök tenyésztett, nem vadon élő hüllőkből származnak. A szélesebb körben a Bain & Company szerint 2023-ra potenciálisan 1,5 milliárd euró értékű luxus kiegészítő piacot foglal magában. Mivel egyes márkák elhagyták az egzotikus bőrök használatát, a viták folytatódnak az etikáról és a fenntarthatóságról. A szabályozott kereskedelem támogatói azt állítják, hogy ez támogathatja a természetvédelem és a helyi közösségek. A CITES 2022 konferencián olyan sikeres történetekre is felhívták a figyelmet, mint a zimbabwei és kenyai krokodilfarmok és a vietnami pitontenyésztés, mint példája annak, hogy a szabályozott kereskedelem hogyan stabilizálhatja és akár növelheti bizonyos fajok populációit. Míg Gonzalez a büntetésével néz szembe, a cég sorsa és az iparág etikai megfontolásai változatlanok maradnak, illusztrálva a bonyolult kölcsönhatást a luxus divat, a vadvilág védelme és a jogi határok között.