Irán két hete kemény megtorlást ígért az április 1-i támadásért, amely legalább nyolc iráni katonai tiszt halálát okozta. Az izraeli csapás lerombolta az iráni konzulátus épületét Damaszkuszban, Szíria fővárosában. Izrael tisztviselői április 12-én kora reggel jelezték, hogy Irán hamarosan támadást indíthat Izrael ellen. Az Egyesült Államok izraeli nagykövetsége figyelmeztetést adott ki alkalmazottai számára, és arra kérte az izraeli amerikai állampolgárokat, hogy kerüljék az izraeli Vaskupola rakétavédelmi rendszer által védett területeken kívül történő utazást. Az iráni támadás előrejelzésével április 13-án, szombaton, az izraeli hadsereg teljes készséget jelentett ki: tiltott tömeges események, oktatási tevékenységek, és korlátozott szabadtéri összejövetelek. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatalos nyilatkozatot adott ki, amelyben azt állítja, hogy Izrael az elmúlt hetekben felkészült az iráni támadás lehetőségére, hozzátéve: "Izrael Állama és az izraeli védelmi erők erősek". Irán több száz drónnal támadja Izraelt Április 13-án, szombaton az izraeli hadsereg bejelentette, hogy Irán támadást indított ellenük, több mint 300 drónt és rakétát telepítve. A Hezbollah és a Forradalmi Gárda is bejelentette, hogy műveleteket indított Izrael ellen. Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborús kabinetbe hívta össze a válaszát. Az izraeli hadsereg szóvivője, Daniel Hagari először arról számolt be, hogy Irán egy tucat pilóta nélküli "önköltözési drónt" indított Izrael légterére. Az izraeli tisztviselők szerint a drónok és a rakéták egy része Irakból és Jemenből érkezett, és ezeket a drónokat Izrael határain túl is elfogták. Ez az első közvetlen összecsapás a két állam között a gázai konfliktus kitörése óta. A támadó drónok többségét az IDF semlegesítette, mielőtt kárt okoztak volna. Michael Singh, biztonsági szakember és az Egyesült Államok Nemzeti Biztonsági Tanácsának volt tagja megjegyezte, hogy a támadások viszonylag kevés hatást gyakoroltak, és úgy jellemezte őket, mint Irán "lassú, gondosan ellenőrzött és végül sikertelen megtorlását". Eddig csak egy 7 éves lányról volt hír, aki súlyos fejsérülést szenvedett a támadás miatt, és műtétet kellett végeznie. Jordániában, a szomszédos Izraelben, szükségállapotot hirdettek, az ország légterét lezárták, és a hadsereget a legmagasabb szintű készenlétre helyezték. Az észak-izraeli Haifa városában menedékeket nyitottak meg, és a CNN helyszíni tudósítója arról számolt be, hogy a lakosságot arra buzdították, hogy ne pánikoljanak, hanem legyenek óvatosak és éberek. Az Egyesült Államok és más országok segítenek Izraelnek Izraelnek sikerült megakadályoznia az iráni támadás közel 99%-át, de nem segítség nélkül. Április 12-én, pénteken, Joe Biden bejelentette a Fehér Házban, hogy "az Egyesült Államok elkötelezett Izrael védelme mellett", figyelmeztetve Iránt, hogy nem fog sikereket elérni, és hogy "jobb, ha nem". Az ígéretét betartva az Egyesült Államok részt vett az iráni támadás elfojtásában, az amerikai erők több mint 70 drónt és legalább három ballisztikus rakétát lőttek le, az utóbbiakat a Földközi-tengeren állomásozó hajókon. Az Egyesült Királyság és Jordánia is részt vett a védelmi akcióban, segítettek le lőni néhány drónt. Nem sokkal ezután Daniel Hagari megemlítette, hogy Franciaország is részt vett a védelemben. "Franciaországnak nagyon jó technológiája van, repülőgépei, radarjai... és tudom, hogy hozzájárultak a légtér megfigyeléséhez", - tette hozzá a szóvivő, megjegyezve azonban, hogy nem rendelkezik pontos információval arról, hogy a francia repülőgépek lelőttek-e iráni rakétákat. Az izraeli védelmi akcióban való részvételük után az iráni külügyminisztérium felhívta Nagy-Britannia, Franciaország és Németország nagyköveteit, hogy megkérdőjelezzék, hogy "felelőtlen álláspontot" képviselnek-e az iráni izraeli támadásokkal szemben. Irán további megtorlást ígér bármilyen izraeli támadásért Az iráni ENSZ-képviselet vasárnap reggel bejelentette, hogy a támadást lezártnak tartják, és figyelmeztetnek, hogy Izrael bármilyen ellentámadása megtorlással fog találkozni. Az iráni vezérkari főnök, Mohammad Bagheri vasárnap reggel azt mondta a Sky News szerint, hogy még nagyobb támadást indítanak Izrael ellen, ha izraeli megtorlás következik be. Hozzátette, hogy ha Washington támogatja Izrael ellencsapását, akkor az amerikai érdekeket is célba veszi. Az iráni külügyminisztérium vasárnap kijelentette: Irán jogszerű önvédelemként visszaütött Izraelre. "Az Irán Iszlám Köztársaság fegyveres erői, az ENSZ Alapokmányának 51. cikke értelmében a elidegeníthetetlen önvédelem jogát gyakorolva, válaszul a ismételt katonai agressziókra (... "Az iráni hadsereg és a hadsereg a fegyveres erők és a fegyveres erők védelme érdekében tett erőfeszítéseket, hogy megakadályozzák a fegyveres erők és a fegyveres erők támadását". A nyilatkozat emellett megemlíti, hogy Irán "nem habozik további védelmi intézkedések meghozatalában, hogy megvédje jogos érdekeit bármilyen agresszív katonai cselekmény vagy az erőszak jogellenes alkalmazása ellen". Súlyos következmények lehetnek az izraeli ellenszolgáltatás következményei Egy vasárnap reggeli televíziós beszédében Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök az iráni támadásról beszélt Izrael ellen. Eközben a védelmi miniszter bejelentette, hogy az izraeli védelmi erők folytatják a tavaly október 7-én indult hadjáratot. Az izraeli kabinet vasárnap délután találkozott az izraeli hadsereg főhadiszállásán, Tel Avivban, hogy megvitassák a lehetséges válaszokat. Közben már voltak, akik azt mondták, hogy Izraelnek válaszolnia kell. Itamar Ben Gvir, a nemzetbiztonsági miniszter a közösségi médiában azt írta: "Eddig lenyűgöző a védelem, most csak egy pusztító csapásra van szükségünk". A katonai elemző, Sean Bell megemlítette, hogy most már minden attól függ, hogy BENJAMIN NETANYAHU és ISZRAEL hogyan reagál. Megjegyezte, hogy a múltbeli tapasztalatok alapján nem biztos, hogy az izraeli miniszterelnök meghallgatja-e az amerikaiak visszafogási felhívását. József Kis-Benedek biztonsági szakember azt mondta az Indexnek, hogy nem valószínű, hogy a közel-keleti háború tovább fokozódik. Irán világosan kijelentette, hogy a színfalak mögött ellenőrzi a helyzetet. Vasárnap este Isaac Herzog a Sky News-nak azt mondta, hogy a világ vezetőinek "meg kell világítaniuk" az iráni rezsimnek, hogy a viselkedése "elfogadhatatlan". "Béke kell nekünk. Többször is békét kötöttünk a szomszédainkkal. Tragikusan, minden október 7-én kezdődött, amikor Irán egyik megbízottja, a Hamasz, egy hihetetlenül brutális mészárlást vezetett az izraeli polgárok ellen, a többi már történelem. Tudjuk ezt. Ezért ezt a helyzetet perspektívába kell helyezni" - fogalmazott az izraeli elnök. A világ politikai vezetői reagálnak Joe Biden amerikai elnök telefonon beszélt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel vasárnap reggel. Az amerikai elnök a védelmet támogatja, de figyelmezteti Izraelt, hogy ne reagáljon az iráni támadásra. Az amerikai elnök összehívta a világ hét legfejlettebb ipari demokráciáját (G7-csoportot) az események fényében. A találkozó után Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy a G7 és az EU további szankciókat fontolgat Irán ellen, amelyek az ország drón és rakétaprogramjait célozzák meg. Továbbá Joe Biden megjegyezte, hogy az amerikai katonákat vagy létesítményeket még nem támadták meg, de "minden fenyegetésre éberek maradnak". Rishi Sunak, a brit miniszterelnök, politikusaival együtt "erősen elítélte" Irán Izrael elleni merész támadását. A politikus kijelentette, hogy az Egyesült Királyság "folyamatosan Izrael és minden regionális partnere mellett áll a biztonságuk érdekében". ANTÓNIO GUTERRES, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára is elítélte az Izrael elleni támadást, és mindkét oldalon fohászkodást és az ellenségeskedések azonnali leállítását szorgalmazta. Guterres szombat esti nyilatkozatában azt írta, hogy "mélységesen aggasztja a regionális pusztító eszkaláció valódi veszélye". Hozzátette: a világ "nem engedheti meg magának, hogy újabb háború legyen". OLAF SCHOLZ, a német kancellár "különbségtelen és felelőtlen" néven nevezte az éjszakai iráni ellencsapást, és a közösségi médiában azt írta, hogy Irán további eszkalációval fenyeget a régióban. Hozzátette: "Németország Izrael mellett áll, és a szövetségeseinkkel megvitatjuk a helyzetet". PEDRO SÁNCHEZ, a spanyol miniszterelnök "nagyon aggasztó" fejleményeket fejezett ki a Közel-Keleten az X (korábban Twitter) oldalon. Kiemelte: "A regionális eszkalációt minden áron el kell kerülni. Folyamatosan kapcsolatban állunk a régióban lévő nagykövetségünkkel, amelyek továbbra is aktívak a ott élő spanyolok segítése érdekében". DONALD TUSK lengyel miniszterelnök az eseményekkel kapcsolatban megemlítette, hogy "a világ a szakadék szélén áll", ezért a lengyel államnak erősnek kell lennie, a társadalomnak szolidaritásnak, a hadseregnek jól fel kell készülnie, és a nemzetközi helyzetnek stabilnak kell lennie. MARK RUTTE, Hollandia miniszterelnöke "nagyon aggasztónak" tartja a Közel-Keleti helyzetet. Ahogy írta: Korábban Hollandia és más országok hangosan és világosan felszólították Iránt, hogy tartózkodjon Izrael megtámadásától. Hollandia határozottan elítéli Irán Izrael elleni támadását. El kell kerülni a további felfokozást. A francia külügyminiszter, Stéphane Séjourné is elítélte az iráni támadást, amely szerint Teherán "új határt lépett át a destabilizáló tevékenységében". Biztosította Franciaországot, hogy szolidaritás Izraellel. ANTONIO TAJANI olasz külügyminiszter bejelentette, hogy Olaszország "figyelő figyelemmel és aggodalommal figyeli a helyzetet". Hozzátette: megbeszéléseket folytatott Giorgia Meloni miniszterelnökkel és Guido Crosetto védelmi miniszterrel, kijelentve, hogy a kormány "készen áll minden helyzet kezelésére". A támadás reakcióit Donald Trump volt amerikai elnök, Ferenc pápa és az EU intézményeinek vezetői is kifejezték. Magyarország elítéli az iráni támadást Magyarország álláspontját először PÉTER SZIJJÁRTÓ magyar külügyminiszter hozta nyilvánosságra vasárnap reggel. Ahogy írta: "Magyarország határozottan elítéli az Izrael ellen indított rakéta támadást. Ez a lépés a közel-keleti konfliktus fokozásának kockázatát hordozza, ami komoly fenyegetést jelent a globális biztonságra". Eközben a tel avivi magyar nagykövetség is kiadott egy közleményt, amelyben hangsúlyozta: Az Izrael és Irán között jelenleg fennálló feszült helyzet és a kapcsolódó médiajelentések miatt minden magyar állampolgárnak azt tanácsoljuk, hogy még óvatosabban szervezze meg mozgását Izraelben, mint korábban. A zsidó állam polgárait arra is buzdították, hogy figyeljenek a biztonsági helyzet alakulására. Vasárnap délután Orbán Viktor magyar miniszterelnök összehívta a Védelmi Tanácsot a Karmeliták kolostorában. A miniszterelnök utasította a belügyminisztert és a terrorizmus elleni egységet, hogy biztosítsa a magyar emberek biztonságát minden rendelkezésre álló eszközzel, később bejelentve, hogy kedden Brüsszelbe utazik, hogy áttekintsék a helyzetet az európai vezetőknél. "Elítéljük a támadást, de a támadás azzal fenyeget, hogy államközi háborút indít az egész Közel-Keleten, és komoly fenyegetést jelent az egész világra, beleértve Magyarországot is" - mondta a miniszterelnök.