Ez a nyilatkozat lehetővé tette a kormány számára, hogy a nemzeti gyűlés által elfogadott törvényeket rendeletek útján felülbírálja, olyan hatalmat, amelyet egyébként nem lenne normális körülmények között. Ezt követően a Koronavírus elleni védelemről szóló XII. törvény, az engedélyezési törvény, elfogadásra került, amely felhatalmazza a kormányt, hogy felfüggessze bizonyos törvények alkalmazását, eltérjen tőlük, és más rendkívüli intézkedéseket hajtson végre a rendkívüli állapot alatt. Katonai törvény, vészhelyzet és veszélyhelyzet A magyar parlament 2022. május 24-én elfogadta az Alaptörvény tizedik módosítását, valamint a katasztrófaelhárítási törvény módosítását, amelyek mindkettőjét aznap a Magyar Könyvben tették közzé, és május 25-én hatályba léptek. Ugyanezen a napon kormányrendelet született, amely a Ukrajnában folyó fegyveres konfliktus és az azt követő humanitárius katasztrófa miatt Magyarország teljes területén rendkívüli állapotot hirdetett ki. Az Alaptörvény tizedik módosítása, amely 2022. május 25-től lép hatályba, új forgatókönyvet vezetett be a rendkívüli állapot kihirdetésére: A kormány szükségállapotot hirdethet ki és rendkívüli intézkedéseket hozhat, a sarkalatos törvényben meghatározott módon, ha egy szomszédos országban fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető katasztrófa vagy ipari baleset következik be, és ennek következményeit enyhíteni kívánja. Az Alaptörvény 2022 november 1-jei kilencedik és tizedik módosítását követően a különleges jogi rendelkezések hatról háromra csökkentek, megszüntetve a megelőző védelmi helyzetet, a terrorfenyegetési helyzetet és a váratlan támadást, miközben a rendkívüli állapotot a katonai törvény váltotta fel. Így a jelenlegi lehetséges különleges jogi rendelkezések közé tartozik a katonai törvény, a rendkívüli állapot és a veszélyállapot. Hatalom a drasztikus intézkedésekre A rendkívüli állapot alatt, a katasztrófavédelmi törvény szerint, a kormánynak hatalma van drasztikus intézkedéseket hozni. Szerencsére ilyen intézkedések még nem léptek életbe. Példák: - Sürgős esetekben a kormányrendeletet a közszolgálati műsorszolgáltatáson keresztül lehet kihirdetni, és a Magyar Könyv következő számában kell közzétenni; - Miniszteri biztosot lehet kinevezni, ha a vészhelyzet több megyét érinti, vagy ha szükséges a katasztrófa kezelése; - A helyi katasztrófaelhárítási tevékenységeket a polgármester által a területi katasztrófaelhárítási hatóság vezetője által kijelölt személy átveheti; - A rendelet az állami költségvetéssel kapcsolatosaktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg; - A gazdasági tevékenységek elrendelhetőek lehetnek rendeletekkel, amelyek megkövetelik a vállalatoktól a szerződések megkötését; - A vészhelyzet súlyosbodásának súlyos fenyegetése esetén egy üzleti egység működése állami felügyelet alá kerülhet; - korlátozásokat lehet alkalmazni az utcán vagy a nyilvános helyen való jelenlétre, amelyeket a médián és a helyi szokásokon keresztül kell közölni; - A rendőrség megtilthatja a köztulajdonban való tömeggyűléseket, ha ez sérti a védelmi érdekeket; - Elrendelhető, hogy bizonyos területeket ki kell üríteni a szükséges időtartamra, és új lakóhelyeket lehet kijelölni a lakosság számára. Az egymást követő engedélyek A parlament 2022. november 22-én törvényet fogadott el, amely lehetővé teszi a háborús vészhelyzet egymást követő meghosszabbítását 180 nappal minden alkalommal. Ez a törvény a kihirdetése napján, este 9 órakor lépett hatályba. Azóta a rendkívüli állapotot háromszor meghosszabbították, legutóbb április 10-én, amikor a Nemzeti Közgyűlés 135 szavazattal és 47 ellene felhatalmazta a kormányt, hogy 2024 november 19-ig meghosszabbítsa a rendkívüli állapotot. Bence Tuzson igazságügyi miniszter a következőképpen indokolta a jogalkotási javaslatot: Így annak biztosítása érdekében, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a menekülő emberek segítésére, támogatására és befogadására, a felmerülő gazdasági károk elhárítására, a következmények enyhítésére, és annak biztosítására, hogy az ország gyorsan legyőzhesse a háború káros hatásait, a kormány további 180 napra javasolja a rendkívüli állapot meghosszabbítását. Törvények a rendkívüli állapot idején A törvényhozási tevékenység figyelemre méltóan fokozódott a rendkívüli állapot alatt. A Wolters Kluwer jogi adatbázisának adatai szerint 2020-ban 1367 új törvényt (törvényeket, kormányrendeleteket, miniszteri vagy más rendeleteket) hoztak létre, 2021-ben 1517-et, 2022-ben 1446-ot, tavaly pedig 1567-et. Összehasonlításképpen: 2019-ben 912 új törvény született, 2018-ban 849, 2017-ben 1192, 2016-ban pedig 1235 új törvény. 2020-ban a rendkívüli állapotra hivatkozva 257 kormányrendeletet adtak ki, ami az összes kormányrendelet egyharmadát (732) jelenti. 2022-ben a sürgősségi helyzetekkel kapcsolatos kormányzati rendeletek száma és aránya 267-re nőtt (42 százalék) a 637-ből. Tavaly ez az arány kissé csökkent, 688 kormányrendeletből 202-et (29 százalék) rendkívüli jogi rendelkezések alapján hoztak létre. A sürgősségi jogszabályok két szélsőséges példája az üzemanyagtöltő állomásról szóló rendeletek egyik napról a másikra történő hirtelen változása, valamint az éjszakai rendelet, amely adókötelezettség alóli mentességet biztosított az ábrázolási célú borászati termékeknek, és ezzel hatékonyan támogatta a nehéz helyzetben lévő magyar boripari ágazatot az év végi ajándékadó szezonban.