Ez a támogatás annak ellenére érhető el, hogy Magyarország számára nyilvánvalóan nincs közvetlen előny, még akkor is, ha Mark Rutte-t hasonlítjuk össze, akit a tagállamok többsége széles körben elfogadott, de Magyarország határozottan elutasított. Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) John Lukacs Intézetének vezető kutatója szerint a svéd NATO-csatlakozáshoz hasonló forgatókönyv, lehetséges kizárásokkal, megkezdődhet. A magyar kormány támogatása Iohannisnak, akit egykor "rendkívül magyarellenesnek" tartottak, kérdéseket vet fel a céljairól. Péter Szijjártó, Magyarország kül- és kereskedelmi minisztere április 3-án Brüsszelben kijelentette: "Örülünk, hogy van egy közép-európai jelölt, és megismétlem, úgy hisszük, ideje komolyan megvitatni, hogy miért nem történt meg soha, hogy a NATO-nak volt egy közép- vagy kelet-európai régióból származó főtitkára". Klaus Iohannis, aki 2014 óta Románia elnöke, szintén a NATO főtitkárságáért küzd. A történet fordulatát Iohannis meglepetésszerű bejelentése és a magyar és a román kormány támogatásának biztosítása hozta, miután több mint húsz ország támogatta Mark Rutte-t, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország vezetésével. Csiki Varga Tamás úgy véli, hogy a magyar kormány álláspontja nem arról szól, hogy teljes mértékben támogatja Iohannis-t, hanem hogy távolodik Rutte-tól a régóta fennálló viták miatt, különösen a "gyermekvédelmi törvény" és az EU-alapok jogállamisági feltételei miatt. Rutte erőteljes kritikája Magyarországra, beleértve a magyarok "térdre kényszerítéséről" szóló megjegyzéseket, és azt sugallva, hogy "nincs helye Magyarországnak az EU-ban", valamint az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos nézeteltérések megkeserítették a kapcsolatokat. Iohannis megjelenését a magyar kormány időszerűnek tartja. A NATO főtitkárának kiválasztása nem hivatalos diplomáciai konzultációkat foglal magában a tagországok között, konszenzusot keresve a jelöltre. A jelenlegi főtitkár, Jens Stoltenberg elődje, Anders Fogh Rasmussen, akadályokkal szembesült a választásán, mivel Törökország ellenzi a Mohamed karikatúrák vitáját, mint Dánia miniszterelnöke 2005-ben. Aggódnak, hogy a magyar szavazat lehet a legnehezebb Rutte számára. Csiki Varga szerint a személyes ellenségeskedés vezette Rutte elutasítását, míg a Iohannis támogatása a hagyományosan összetett magyar-román kapcsolatok új fejezetére utal. A korábbi összecsapások ellenére, beleértve a büntetéseket az anti-magyar gyűlöletbeszéd miatt, a magyar kormány úgy találja, hogy a kelet-közép-európai háttere marginálisan vonzza Rutte ellen, elismerve Iohannis álláspontját az EU-ról és a NATO-ról, elismerve az orosz befolyásolási kísérleteket, és támogatva Ukrajna EU-csatlakozását. Csiki Varga megjegyzi: "Ebből a szempontból a magyar kormány két rossz közül a kisebb rosszat próbálja támogatni". Azonban Iohannis esélyei csekélyek a nagyhatalmak jelentős támogatása nélkül, annak ellenére, hogy nem szembesül a nyílt elutasítással, mint Rutte, akit Törökország, Szlovákia, Magyarország és Románia egyaránt kritizál. A közelgő NATO csúcstalálkozó Washingtonban, júliusban, várhatóan hivatalossá teszi az új főtitkárt, és olyan nemzetek, mint Magyarország és mások, talán támogatást kapnak a engedményekért. Csiki Varga hozzáteszi: "Bármelyik tagállam késlelteti a folyamatot, amíg hajlandó viselni a diplomáciai terhet", és kiemeli a NATO szövetség és viszály bonyolult táncában a stratégiai lépéseket.