1969-ben az Amerikai Egyesült Államok kormánya egy látszólag kevésbé ígéretes kutatás mellett döntött, amely a baktériumok védelmi mechanizmusait vizsgálta, szemben a diabétesz kezelésére irányuló projektekkel.

Ennek a döntésnek a gyümölcse, felfedezve, hogy a baktériumok képesek DNS-t vágni, később forradalmi áttörésekhez vezetett az egészségügyben és a biotechnológiában — beleértve a rák kezelését és az antibiotikumok fejlesztését.

Ez a történet mutatja, milyen jelentős szerepet játszhatnak az alapkutatások a tudományos fejlődésben — miként azt Martin Chalfie Nobel-díjas neurobiológus szegedi előadása is hangsúlyozta.

Chalfie, a Columbia Egyetem neves profeszora, Osamu Simomurával megosztott Nobel-díját a zölden fluoreszkáló fehérje (GFP) felfedezéséért kapta, amely lehetővé tette az élő szervezetekben lévő sejtek és struktúrák vizsgálatát.

A látszólag haszontalan kutatásról kiderült, hogy alapvetően alakítja át az élettudományokat.

A szegedi Nobel-díjasok és tehetséges diákok találkozóján, ahol Chalfie, Shahrokh Shariat és Ole Petersen is előadóként részt vettek, a fiataloknak lehetőségük nyílt bepillantani a tudományos gondolkodás rejtelmeibe.

A diákok egy interaktív 'Covid-diagnosztizáló' kihíváson keresztül ismerkedhettek meg a személyre szabott orvoslás alapelveivel, ahol genetikai és egyéb tényezők alapján döntötték el a megfelelő kezelést.

Chalfie előadása a gyökeresen új tudományos felfedezések jelentőségére hívta fel a figyelmet: 'Ha az eredmény megerősíti a hipotézist, egy mérést végeztél.

Ha ellentmond a hipotézisnek, akkor felfedezést tettél' — idézte Enrico Fermi gondolatait.

A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás felfedezése, vagy a neuronális térképezés irányt tévesztése példája annak, hogy mekkora jelentőséggel bírhatnak a 'véletlenek'.

Simomura Osamu és Chalfie GFP-hez vezető útja szintén váratlan fordulatokkal teli volt.

Simomura egy tengerparti villámfény találkozás során fedezte fel, hogy a medúzák által kibocsátott zöld fény egy speciális fehérje, GFP következménye.

A felfedezés alapjaiban formálta át a biológiai és orvosi kutatásokat, és új távlatokat nyitott az élő rendszerek vizsgálatában.

Egy icipici lábjegyzetből kiindulva, amelyben Simomura megemlítette a fehérjét, később az egész tudományág változását előidéző találmány született.

Ez a történet emlékeztet arra, hogy a nagy felfedezések gyakran a kíváncsiság és a nyílt gondolkodás eredményei — azoké, akik keresik az új válaszokat és megoldásokat, bármilyen csekélynek is tűnjenek a kezdetek.

Az ilyen sikertörténetek Szeged tudományos rendezvényein keresztül is arra ösztönzik a következő generációt, hogy merjenek gondolkodni és felfedezni — hiszen ahogy Chalfie mondja: 'Ha már észrevettél valamit, akkor meg tudod vizsgálni.'

Ezen találkozók jelentőségét a magyar tudományos és oktatási élet számára alátámasztja az a szándék, hogy az ország minden területéről gyűjtsenek tehetségeket és történeteket, így is hozzájárulva Budapest és Magyarország tudományos hírnevének erősítéséhez.