A Nemzeti Bank adatai szerint, csak 2023 negyedik negyedévében a csalóknak sikerült 8,1 milliárd forintot ellopniuk az ügyfelek számláiról, a dokumentált esetek száma közel 48 000-et ért el, ahogy a CIB Bank jelentette. Ezenkívül voltak olyan kísérletek, hogy ellopjanak még 4,8 milliárd forintot, amelyek sikertelenek voltak. Az elmúlt években az elektronikus fizetési forgalom növekedésével párhuzamosan az elektronikus pénzügyi műveletek visszaéléseivel kapcsolatos érték is emelkedett. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2023 negyedik negyedévében a károk a nem kártyaalapú elektronikus fizetési forgalomban, amely magában foglalja az átutalásokat és a közvetlen terheléseket, közel 5,8 milliárd forintot tettek ki. Eközben több mint 2,3 milliárd forint károkat regisztráltak a kártyás tranzakciókban. A kártyával kapcsolatos visszaélések száma 44 200-at lépett át csupán egy negyedév alatt, míg a Nemzeti Bank több mint 3700 sikeres csalási esetet regisztrált az elektronikus pénz forgalomban, hangsúlyozta a CIB Bank nyilatkozata. Ezenkívül közel 14 000 csalási kísérlet történt, amelyek értéke 4,8 milliárd forint volt. A csalás sikeres kísérleteinek száma és értéke azonban jelentősen csökkent a negyedik negyedévben az előző három hónaphoz képest. A bankok statisztikái azt is feltárják, hogy a visszaélések többsége az ügyfelek adatainak megszerzésén alapult, ami azt jelenti, hogy a csalók az áldozatok pénzéhez a lopott azonosítókkal jutottak hozzá. "A technológia fejlődésével és a digitális pénzáramlás gyors növekedésével a bűnözők egyre kifinomultabb módszereket is alkalmaznak a csalás elkövetésére. Ezért rendkívül fontos, hogy soha ne engedjük meg senkinek, hogy hozzáférjen a bankszámláinkhoz" - mondta Gábor Bártfai, a CIB Bank információbiztonsági vezetője. A CIB Bank biztonságos banki tevékenységének arany szabályai A CIB Bank a következő szabályokat osztotta meg a biztonságos banki tevékenységre vonatkozóan: - A pénzügyi szolgáltatók soha nem kérnek bizonyos adatokat telefonos vagy e-mail-kérdések során a szolgáltatásaik használatához, beleértve a tranzakciókhoz szükséges jelszavakat, a bejelentkezési azonosítókat vagy a helyreállítási kódokat. Ezért semmilyen körülmények között nem szabad megtennünk, amit az ilyen kérések kérnek. - Mindig gondosan ellenőrizze a platformot (pl. a weboldalt), hogy kit és mennyit ad át vagy fizet elektronikus vásárlási tranzakciók során. - Soha ne engedjük meg másoknak, hogy hozzáférjenek a banki műveletekhez használt elektronikus eszközökhöz, és tartózkodjunk a számítógépünkre vagy mobiltelefonunkra telepített alkalmazásoktól vagy távoli hozzáférési programoktól. - Törölje a gyanús e-maileket anélkül, hogy megnyitná a mellékelt fájlokat, és tegye le a telefont, ha a hívás a phishing kísérleteket jelzi. Azonnal vegye fel a kapcsolatot a bankunkkal, és jelentse a rendőrségnek, ha csalásról gyanakszik. A csalók gyakran telefonon bank képviselőjének adják ki magukat, néha átutalást színlelnek, ha helytelenül megemlítik a bank nevét, és megpróbálják azonosító adatokat szerezni gyanús számlaaktivitásokra hivatkozva. Egy másik gyakori módszer a gyanús számlaforgalom kezelésének álcájában a pánikba esett ügyfeleket arra kényszeríti, hogy telepítsenek képernyőmegosztó szoftvert, és így könnyen hozzáférjenek a számla azonosító adataihoz. Jelentős károkat okoznak a pszichológiai befolyásolási taktikák is, amikor a csalók jótékonysági szervezetek vagy nemes ügyeket támogató alapítványok képviselőinek adják ki magukat, vagy akár úgy tesznek, mintha rokonok vagy barátok lennének, akik megpróbálnak hozzáférni az áldozat számlájához. A nyilatkozat hangsúlyozta, hogy a megelőzés érdekében a legtöbbet maguk a vásárlók tehetik: néhány egyszerű szabály betartásával hatékonyan szűríthetőek ki ezek a csalási kísérletek.