A fénykép egy sűrű, fekete füstbe borított szélturbinát ábrázol, két apró emberi alak körvonalai egymás mellett állnak a szerkezet tetején, a kis területen, amelyet a tűz még nem ért el. A képre gyakran felvett felirat, "két technikus, akik megölelik egymást egy égő szélturbinán", teljesen megdöbbentővé teszi a hatást. A képet nézve az ember később azt gondolhatja, hogy egy ilyen jelenet, minden borzalmával együtt, szinte filmesnek tűnik, és biztosan szenzációra épített hamisítvány. Napjainkban, a deepfakes ipari méretű gyártása és a mesterséges intelligencia által generált képek miatt, lehet, hogy csak a vállainkkal húzzuk el az ilyen képeket. Azonban már közel húsz évvel ezelőtt volt egy olyan eset, amikor egy hírügynökség fotósa meghamisította a saját háborús fényképét, hogy a bombázás utáni események drámaibbá váljanak. Megvizsgáltuk a szélturbinák fényképének eredetét, és előszóként elmondhatjuk, hogy a korabeli jelentések szerint a tragikus történet nem fikció. Rutinális ellenőrzésként kezdődött A nap még nem kelt fel, amikor 2013. október 29-én Arjan Kortus és Daan Kous elhagyta a hollandiai Barneveld városát. A két fiatal Bettink Service en Onderhoud alkalmazott egy tervezett karbantartási útjára indult az Ooltgensplaat-ban, autóval két órán belül található szélerőműparkba, ahol a féléves ellenőrzést tervezték a szélerőműveknél, amely magában foglalta a kenést, az olaj töltését, a kondenzátorok vizsgálatát és a motorok tesztelését, itt egy rögzítését, ott egy szűrő cseréjét, szivárgás, kopás és laza kábelek ellenőrzését. A vállalat mérnökei számára az Ooltgensplaat közelében található szélerőműpark ismerős terület volt, mivel a Bettink személyzete legalább öt évig ellátogatott a 12 Vestas V66 szélerőmű karbantartására és a szükséges javítások elvégzésére. Ahogy később egy technikus elmagyarázta, "a Vestas olyan turbina, ahol nagyon gyorsan elromolhatnak a dolgok". Arjan, 21 és Daan, 19 éves, reggel 8 körül érkeztek a helyszínre, és leparkolták az autót. A kollégáik az első szélturbinát építették, a két fiatal munkás pedig a másodikat. A 67 méter magasban Minden a tervek szerint zajlott, délután három körül, amikor az első turbina rádiója elkezdett csörögni. A technikusok hallották, hogy valami történt a kettesben. A jel gyenge volt, így kimentek, és látták, hogy a másik szélturbina lángokban áll mellettük. A ház kilóméterekre látható, sötét füstben égett. A lángok elől menekülő Arjan és Daan a turbinából mászott a tetejére, de 67 méter magasságban csapdába estek. A helyszínre érkező tűzoltók tehetetlenek voltak; a felszerelésük egyszerűen nem tudta elérni a tüzet, amely egy húsz emeletes épület tetejéig magas volt. Egy mentőhelikoptert is hívtak, de nem tudtak segíteni. Eközben égő törmelék hullott le felülről, és az épületben lévő olaj által táplált tűz órákig dühöngött. A lángok által keltett hatalmas hő miatt a mentőcsapatok nem tudtak hosszú ideig a szélturbina belsejét kutatni. David Mol, a szélpark igazgatója volt az egyik utolsó, aki életben látta a két technikust, és látta őket a lángoló szélturbina tetején állni. "Örömmel fogták egymást" - mondta a tragédia után az Algemeen Dagblad újságnak. A fiatalemberek nem tudtak megúszni a halált. Az egyikük leesett vagy leugrott a lángoló turbináról. Egy szemtanú azt állította, hogy láttak egy "égő embert" leesni. A másik ember szénszénré vált maradványait sokkal később találták meg az este felfelé, talán megpróbálta a lehetetlent, megpróbál átjutni a lángok menteni az életét. Minden túl gyorsan történt. Természetesen, az interneten rengeteg a spekuláció, hogy miért nem tudtak megmenekülni. A szélturbinák csőrétegét általában a vészhelyzetekre való leszállási kötelekkel szerelték fel. A Bettink szóvivője szerint a technikusok fiatal koruk ellenére sok ilyen munkát végeztek, tapasztaltak és jól képzettek, akik csak egy hónappal azelőtt leereszkedési képzésen vettek részt. Így, hogy pontosan mi történt, rejtély marad, de feltételezhető, hogy a tűz túl gyorsan terjedt. "Még mindig nem tudjuk pontosan, mi történhetett volna" - mondta Alinda Kortus, Arjan Kortus anyja egy interjúban, több mint három és fél évvel a tragédia után, 2017-ben. "Tűz tört ki, és valószínűleg pánikba esve a fiúk felmásztak, mert nem tudtak hová menni". Alinda és a férje csak az este hat körül hallott a hírekből a szélturbinával kapcsolatos balesetről. Kezdetben azzal a reménységgel vigasztalták magukat, hogy nem a fiuk sérült meg, de fél órával később felhívták Arjan munkahelyét, és csak akkor jöttek rá, hogy valóban ő és a 19 éves kollégája dolgoztak a gyújtott turbinán. Órákig tartott a fájdalom, mígnem késő éjjel megtudták, hogy a fiuk nem élte túl. Egy hajózó lefényképezte Arjan szüleinek két másik fia is van, akik akkoriban 14 és 18 évesek voltak, és segítségre volt szükségük a bánatukban. Bár korábban nem ismerték a másik technikust, Daan szüleit, a tragédia utáni beszélgetések közelebb hozták őket egymáshoz, és ma is jó kapcsolatot ápolnak egymással. Kiderült, hogy egy hajóban egy ember, aki a lángoló szélturbinánál haladt el, lefényképezte a két fiút, és a szülők később megkapták ezeket a képeket. A kép Arjan és Daan ölelését mutatja. Arjan valószínűleg visszament a tűzbe, és Daan elesett. Nem is akarom elképzelni, min mentek keresztül" - mondta az anya. Ezzel megerősítette a fénykép hitelességét és a megrázó jelenetet. Azt is elmagyarázta, hogy a híres fotó miért a szélturbina másik oldaláról készült, mint a legtöbb videó: mert a tévé stábok a szárazföldről filmeztek, míg a hajózó a vízről készítette a fotót. A céget nem tartották felelősségre a közel öt évnyi nyomozás után a tragédiában. Kiderült, hogy a tűz rövidzárlat miatt tört ki a kabinban, ahol a 19 és 21 éves férfiak voltak. Kikapcsolták a szélturbinát a munkaterületükön, és a rövidzárlatot feltételezhetően a leeső szerszámok okozták. Miután a tűz kitört, valószínűleg megpróbálták eloltani, mielőtt rájöttek volna, hogy nem érik el a szűk menekülési utat. Az ügyész szerint nem volt olyan hibája vagy gondatlansága, amiért a vállalat büntetőjogi felelősségre vonható. A cég és az alkalmazottai követték a protokollt. A vád azonban arra a következtetésre jutott, hogy az ilyen szélturbinák építéséhez és karbantartásához szigorúbb szabályozásra lehet szükség. Néhány szakértő akkoriban megjegyezte, hogy ez egy fejlődő iparág, és a biztonsági előírásokban is van hány lépés a javításra. Arjan anyja félretenni akarja a szomorúságot és fájdalmat, ami soha nem hagyja el az életét, hogy elveszíti a fiát. Mégis megpróbál pozitív maradni, és nem bánja meg, hogy megvan a drámai kép. "Örülök, hogy megvan Arjan és Daan képe a szélturbinán. Nem néztem meg azonnal, mert borzasztó, amikor először szembenézünk ilyen képekkel. Szörnyű elgondolkodni azon, hogy mi járt a fejükben. De ez az utolsó emlékünk Arjanról".