Szankciók és Demokrácia: Újabb Feszültségek a Fekete-tengeri Régióban
Az Egyesült Királyság szankciók bevezetésével válaszol a grúziai tüntetések elnyomására
Az Egyesült Királyság újabb szankciókat vezetett be öt magas rangú grúz tisztviselő ellen, beleértve a belügyminisztert, azért, mert szerepet vállaltak a Fekete-tengeri országban zajló proeurópai tüntetések elfojtásában.
Az érintett személyek utazási tilalommal és vagyonbefagyasztással néznek szembe az emberi jogok megsértéséért.
Ezt a brit külügyminisztérium jelentette be, hozzáfűzve, hogy a szankciók összehangolt intézkedések részei az Egyesült Államokkal.
David Lammy külügyminiszter szerint: "A tüntetők, ellenzéki vezetők és újságírók ellen elkövetett megdöbbentő erőszak demokratikus értékeink megsértése." Az országban hónapok óta erőszakos összecsapások zajlanak a tüntetők és a rendőrség között az októberi parlamenti választások óta, különösen azóta, hogy a kormány úgy döntött, szünetelteti az EU-csatlakozási tárgyalásokat.
A szankcionált tisztviselők a következők:
- VAKHTANG GOMELAURI, belügyminiszter
- ALEKSANDRE DARAKHVELIDZE, belügyminiszter-helyettes
- SULKHAN TAMAZASHVILI, a tbiliszi rendőrkapitányság igazgatója
- ZVIAD KHARAZISHVILI, a belügyminisztérium Speciális Feladatok Főosztályának vezetője
- MILERI LAGAZAURI, a Speciális Feladatok Főosztályának helyettes vezetője
Az Egyesült Királyság már korábban is felfüggesztette az éves Wardrop Stratégiai Párbeszédet és korlátozta a védelmi együttműködést Grúziával.
Az intézkedések bejelentésére néhány nappal azután került sor, hogy az egykori Manchester City futballistát, Mikheil Kavelashvilit kinevezték az ország elnökévé.
Kavelashvili az anti-nyugat-orientált kormánypárt szövetségeseként van számontartva, a határozottan proeurópai Salome Zourabichvilivel ellentétben, aki megígérte, hogy nem hagyja el hivatalát december 29-én, mondván, utódja illegitim módon került megválasztásra.
A grúziai tüntetések azonnal megkezdődtek az októberi parlamenti választások után, de november végén felerősödtek, amikor a kormány bejelentette, hogy felfüggeszti az EU-tagsági tárgyalásokat 2028-ig.
A társadalom négyötöde támogatja az EU-csatlakozást, amely cél az alkotmányban is rögzítve van.
A parlament előtti főút rendszeresen megtelik EU-zászlókba burkolózott tüntetőkkel, akik új választásokat követelnek.
A tüntetők tűzijátékokkal is kifejezték nemtetszésüket, amire a rendőrség elnyomó intézkedésekkel válaszolt, gumibotokkal, könnygázzal, gumilövedékekkel, és vízágyúkkal oszlatva szét a tüntetőket.
Az EU és az Egyesült Államok egyaránt elítélte a kormány demokratikus visszalépéseit, és a Transparency International szerint több mint 460 embert vettek őrizetbe az elmúlt két hét során.
Több mint 300 embert bántalmaztak vagy kínoztak meg, köztük újságírókat is.
A múlt hétvégén filmfelvételeken rögzítették, amint álarcos emberek egy TV-riportert és operatőrét megtámadták.
A tüntetők a nemzetközi közösséget arra szólították fel, hogy szankcionálja a kormányzat felső vezetését.
A kormánypárti csoportok is erőszakos kampányt folytatnak a civil társadalmi aktivisták ellen, otthonaik előtt megverik őket és önkényes letartóztatásokat hajtanak végre.
Ez az újabb válság rávilágít arra, hogy a Fekete-tengeri térségben továbbra is fontos kihívásokkal néznek szembe a demokratikus értékek és az európai integráció szempontjából, mindezt egy olyan időszakban, amikor a nemzetközi közösség egységes fellépése elengedhetetlen a régió stabilitásának megőrzéséhez.
Az érintett személyek utazási tilalommal és vagyonbefagyasztással néznek szembe az emberi jogok megsértéséért.
Ezt a brit külügyminisztérium jelentette be, hozzáfűzve, hogy a szankciók összehangolt intézkedések részei az Egyesült Államokkal.
David Lammy külügyminiszter szerint: "A tüntetők, ellenzéki vezetők és újságírók ellen elkövetett megdöbbentő erőszak demokratikus értékeink megsértése." Az országban hónapok óta erőszakos összecsapások zajlanak a tüntetők és a rendőrség között az októberi parlamenti választások óta, különösen azóta, hogy a kormány úgy döntött, szünetelteti az EU-csatlakozási tárgyalásokat.
A szankcionált tisztviselők a következők:
- VAKHTANG GOMELAURI, belügyminiszter
- ALEKSANDRE DARAKHVELIDZE, belügyminiszter-helyettes
- SULKHAN TAMAZASHVILI, a tbiliszi rendőrkapitányság igazgatója
- ZVIAD KHARAZISHVILI, a belügyminisztérium Speciális Feladatok Főosztályának vezetője
- MILERI LAGAZAURI, a Speciális Feladatok Főosztályának helyettes vezetője
Az Egyesült Királyság már korábban is felfüggesztette az éves Wardrop Stratégiai Párbeszédet és korlátozta a védelmi együttműködést Grúziával.
Az intézkedések bejelentésére néhány nappal azután került sor, hogy az egykori Manchester City futballistát, Mikheil Kavelashvilit kinevezték az ország elnökévé.
Kavelashvili az anti-nyugat-orientált kormánypárt szövetségeseként van számontartva, a határozottan proeurópai Salome Zourabichvilivel ellentétben, aki megígérte, hogy nem hagyja el hivatalát december 29-én, mondván, utódja illegitim módon került megválasztásra.
A grúziai tüntetések azonnal megkezdődtek az októberi parlamenti választások után, de november végén felerősödtek, amikor a kormány bejelentette, hogy felfüggeszti az EU-tagsági tárgyalásokat 2028-ig.
A társadalom négyötöde támogatja az EU-csatlakozást, amely cél az alkotmányban is rögzítve van.
A parlament előtti főút rendszeresen megtelik EU-zászlókba burkolózott tüntetőkkel, akik új választásokat követelnek.
A tüntetők tűzijátékokkal is kifejezték nemtetszésüket, amire a rendőrség elnyomó intézkedésekkel válaszolt, gumibotokkal, könnygázzal, gumilövedékekkel, és vízágyúkkal oszlatva szét a tüntetőket.
Az EU és az Egyesült Államok egyaránt elítélte a kormány demokratikus visszalépéseit, és a Transparency International szerint több mint 460 embert vettek őrizetbe az elmúlt két hét során.
Több mint 300 embert bántalmaztak vagy kínoztak meg, köztük újságírókat is.
A múlt hétvégén filmfelvételeken rögzítették, amint álarcos emberek egy TV-riportert és operatőrét megtámadták.
A tüntetők a nemzetközi közösséget arra szólították fel, hogy szankcionálja a kormányzat felső vezetését.
A kormánypárti csoportok is erőszakos kampányt folytatnak a civil társadalmi aktivisták ellen, otthonaik előtt megverik őket és önkényes letartóztatásokat hajtanak végre.
Ez az újabb válság rávilágít arra, hogy a Fekete-tengeri térségben továbbra is fontos kihívásokkal néznek szembe a demokratikus értékek és az európai integráció szempontjából, mindezt egy olyan időszakban, amikor a nemzetközi közösség egységes fellépése elengedhetetlen a régió stabilitásának megőrzéséhez.
AI Disclaimer: An advanced artificial intelligence (AI) system generated the content of this page on its own. This innovative technology conducts extensive research from a variety of reliable sources, performs rigorous fact-checking and verification, cleans up and balances biased or manipulated content, and presents a minimal factual summary that is just enough yet essential for you to function as an informed and educated citizen. Please keep in mind, however, that this system is an evolving technology, and as a result, the article may contain accidental inaccuracies or errors. We urge you to help us improve our site by reporting any inaccuracies you find using the "Contact Us" link at the bottom of this page. Your helpful feedback helps us improve our system and deliver more precise content. When you find an article of interest here, please look for the full and extensive coverage of this topic in traditional news sources, as they are written by professional journalists that we try to support, not replace. We appreciate your understanding and assistance.
