Szalai Györgyi, a Balázs Béla-díjas magyar filmrendező és forgatókönyvíró, életének 85.

évében hunyt el 2023.

december 17-én.

Szalai megkerülhetetlen alakja volt a magyar filmes kultúrának, szerepe és munkássága meghatározó volt a Budapesti Iskolában – egy dokumentum-játékfilmes irányzat, amely a társadalmi valóság megragadásával és bemutatásával vált ismertté.

Szalai Györgyi 1940.

augusztus 31-én született Kispesten.

A Színház- és Filmművészeti Főiskolán kezdte meg tanulmányait, ahol fontos szakmai és személyes kapcsolatba került Dárday Istvánnal, akivel művészeti életét és munkásságát évtizedeken át szorosan összekapcsolta.

Ugyan a főiskoláról később eltávolították, Szalai nem hagyta magát eltántorítani pályájától: filmnovellákkal és forgatókönyvekkel alapozta meg szakmai hírnevét.

Szalai és Dárday közösen készítették el a 'Nyugodtan meghalni' (1970) és a 'Miheztartás végett' (1971) című filmeket, amelyek már a bemutatásuk idején jelentős visszhangot váltottak ki.

Alkotásaik a magyar szellemi és társadalmi élet fontos kreatív műhelyéhez, a Balázs Béla Stúdióhoz kötődtek, ahol olyan műveket hoztak létre, mint a 'Jutalomutazás' (1974), amely az európai filmfesztiválokon is sikert aratott.

Szalai életműve kiemelkedően gazdag a társadalmi érzékenységű, sokrétegű dokumentum- és játékfilmekben.

Az 1970-es és 1980-as évek során olyan műveket készített, mint 'Dédelgetett kedvenceink' (1981), amely önálló rendezésként is elismerést kapott.

Az alkotópáros további közös munkái, köztük a filmszatírák és drámai alkotások, folytatták a társadalmi valóság és a személyes történetek bemutatását, felfedve ezzel a magyar valóság mély rétegeit.

A rendszerváltás utáni időszakban Szalai vállalkozói vénáját is megmutatta.

Az egykori Kinizsi mozit 1989-ben új koncepcióval és névvel, Mozgókép Innovációs Társulásként indította újra.

A Blue Box névre keresztelt hely, melyet egészen 1999-ig vezetett, a kortárs filmkultúra meghatározó színtere lett.

Szalai a kétezres években is aktívan dolgozott, és számos alkotása foglalkozott a nemzeti identitás és a környezetvédelem kérdéseivel.

'Az emigráns – Minden másképp van' (2006) című film, amely Márai Sándor utolsó éveit mutatja be, ismételten igazolja Szalai Györgyi érzékenységét a téma iránt, és elkötelezettségét a magyar kultúra mély megértése iránt.

A magyar film- és kulturális élet nagy vesztesége Szalai Györgyi halála, aki munkásságával maradandó hatást gyakorolt a mozivászonra és azon túl is.

Az emlékezetes és gondolatébresztő filmjei mögött rejlő alázatos és elkötelezett munka továbbra is inspirálni fogja a jövő magyar filmes generációit.