Bár a sertés veséje átültetése emberbe nem új, ez az eset kiemelkedő, mivel a kilencnapos műtéti beavatkozás során egy szívpumpát is beültetnek. Ezt az úttörő műtétet a New York-i Langone Egyetem Egészségügyi Intézetének szakemberei végezték el egy olyan nőnél, akinek korábban végső állapotú veseelégtelenséget és szívelégtelenséget diagnosztizáltak. A xenotranszplantációban - az állati szervek emberre történő átültetésének folyamatában - az utóbbi időben elért fejlődés évtizedekig tartó tudományos erőfeszítéseknek és a modern génszerkesztő technológiák megjelenésének köszönhető. Ezek a fejlesztések segítettek áthidalni a biológiai különbségeket az állati és az emberi szervek között, így az állati-emberi szervátültetést elérhetővé tették. A sertések (és sok más emlős) és az emberek közötti jelentős különbség az alfa-gal nevű cukor termelése az izmaikban, ami az embereknek hiányzik. Ebben az esetben a sebészek úgy módosították a sertés veséjét, hogy eltávolították a cukrot, és így jobb kompatibilitást biztosítottak az emberi testtel. A beteg, Lisa Pisano, aki végső stádiumú vesebetegségben szenvedett, és hosszú szívproblémákkal küzdött, csak korlátozott lehetőségekkel rendelkezett a krónikus betegségei és más szövődményei miatt, ami miatt a hagyományos szervátültetés nem volt életképes. Amikor Pisanónak lehetőséget kínáltak, hogy szívpumpát és disznó vesét is átvegyen, azonnal beleegyezett a bonyolult műtétbe. Az eljárást két különböző sebészcsoport végezte el, és összesen lenyűgözően kilenc napba telt a teljesítéséhez. Annak ellenére, hogy néhány komplikációja volt, Pisano állítólag jól felépül, bár kórházban marad. Még ha a felépülés is folytatódik, hosszú rehabilitációs folyamat vár rá, és bizonytalan a jövője. Ez az úttörő műtét nemcsak a xenotranszplantáció kihívásait és lehetőségeit hangsúlyozza, hanem reményt is ad a szervátültetésre váró sok betegnek világszerte.