Németország Bundestagja csütörtökön alkotmányba foglalta az ország legfelsőbb bíróságának működését szabályozó előírásokat, hogy a jövőben megakadályozza a bírósági függetlenség elleni támadásokat a felerősödő radikális pártok részéről.

A szavazásra azt követően került sor, hogy a német mainstream politikai vezetők egyre nagyobb aggodalmakkal szembesülnek a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt erejével kapcsolatban, amely jelenleg második helyen áll a február 23-án megrendezésre kerülő időközi választások előtt.

Ez a helyzet potenciálisan a legnagyobb ellenzéki párttá is teheti az AfD-t a következő parlamentben.

„Amikor külföldre tekintünk, látjuk, hogy amikor autokraták kerülnek hatalomra, szinte mindig először a bíróságok hatékonysága és függetlensége ellen fordulnak” – mondta Nancy Faeser belügyminiszter, a Szociáldemokrata Párt (SPD) tagja egy, a szavazás előtti vitában.

A német parlament több mint kétharmada szavazott az előírások alkotmányba foglalása mellett; ezek között szerepel, hogy hány bíró szolgálhat a bíróságon és mennyi ideig.

A jogalkotók szerint a változások célja a bíróság függetlenségének megerősítése és a bírósági rendszert érintő, a náci múltban történt eltérítő kísérletek megakadályozása.

Ez a szavazás ritka egyetértést jelentett a politikai pártok között a korai választások előtti időszakban, amely az eddig megszokott német normáknál jóval ellentmondásosabb kampánnyal járt együtt.

Olaf Scholz, az SPD kancellárja a héten egy tévéinterjúban a fő konzervatív ellenfelére, Friedrich Merzre, a következő kancellári poszt esélyesére, Fritzként hivatkozott, ami lealacsonyítónak tűnt.

Merz szövetségese, a bajor konzervatív vezető, Markus Söder pedig Scholzot országunk legkínosabb kancellárjának nevezte.

Mindazonáltal a középbal és középjobboldali pártok félretették nézeteltéréseiket, hogy elfogadják az új törvényt.

A jövőben bármely kormány kétharmados többségre lesz szüksége a bíróságot irányító szabályok megváltoztatásához, a puszta többséggel szemben.

Az AfD jelenleg 19 százalékon áll a közvélemény-kutatások szerint, ami jóval az alatt van, amit a törvényhozási erejéhez igényelne, és a legtöbb más párt megtagadta az együttműködést vele.

De a csütörtöki szavazás a törvényhozók azon komoly félelmeit tükrözi, hogy az AfD befolyása csak nőni fog.

Potenciálisan a következő parlament legnagyobb ellenzéki pártjaként az AfD nagyobb teret nyerhet — de hatalma továbbra is korlátozott marad, nagyrészt elszigeteltsége miatt.

„A párt több láthatóságot és több pénzt nyerhet a megnövekedett parlamenti megszólalási idő által” — mondta Wolfgang Schroeder, a Kasseli Egyetem politikai tudományi professzora.

„De ez nem lesz kvantumugrás.”

Az AfD törvényhozói szerint az új jogszabály bizonyítja, hogy a bíróságot a politikai fősodor befolyása alatt tartják.

„Az egyre növekvő számú választópolgárt, a köztársaságunk polgárait azt mondjátok ezzel, hogy ez nem az ő államuk, nem az ő alkotmánybíróságuk” — mondta Fabian Jacobi, az AfD képviselője a parlamentben.

„Amit itt tesztek, az egy képet sugároz az alkotmánybíróságunkról, mint hatalmi eszközről.”

A korábbi német igazságügyi miniszter, Marco Buschmann, aki a jogszabályról szóló tárgyalások vezetője volt Scholz kormányának összeomlása előtt, többször említette Lengyelországot és Magyarországot mint óvatos példákat arra, hogy a populista vezetők, amint megválasztják őket, hogyan dolgoznak a bíróságok erejének és függetlenségének csökkentésén.

A Németország alkotmánybíróságát alkotó 16 bíró jelenleg 12 éves megbízatást szolgál ki.

Függetlenségük biztosítása érdekében nem választhatók újra.

A csütörtöki szavazás volt az első alkalom, hogy a parlament jogszabályt fogadott el, mióta Scholz koalíciója november elején széthullott.

A törvényhozók egy sor népszerű intézkedésről is döntöttek, beleértve a havi gyermeksegélyek növelését és az infláció miatti, rejtett adóemelkedések csökkentését.