Budapest Post

Cum Deo pro Patria et Libertate
Wednesday, Jan 15, 2025

Izrael bevonása a gázai háborúba: A kihagyott tanulságokról szóló elmélkedés

Izrael nem kezdte volna el a gázai háborút, ha megtanulná a leckét, egy friss elemzés szerint.
Egy terrorista szervezet pusztítása katonai erővel lehetetlen feladat. A kutatások azt mutatják, hogy a leggyakoribb módja annak, hogy legyőzzük a terrorista csoportot, az, hogy beépítjük a politikai folyamatba. 1968 és 2008 között az esetek 43%-ában, amikor a terrorista csoportok részt vettek a politikai folyamatban, a politikai célokat elérték, és a csoportok megszűntek létezni. A terrorista csoportok további 40%-a szétoszlott, miután a bűnüldöző vagy a hírszerző szervek letartóztatták vagy megölték a kulcsfontosságú vezetőiket. Például az önjelölt Iszlám Államot 2019-ben katonaileg legyőzték, de tagjai még mindig támadásokat hajtanak végre Irakban és Szíriában. Hasonlóképpen az elmúlt 15 évben Izrael négy nagy katonai műveletet hajtott végre Gázában, de soha nem pusztította el a Hamást, és nem csökkentette jelentősen a katonai képességeit tartós alapon. A vallási indítékokkal motivált terrorista szervezetek különösen ellenállóak. 1968 és 2008 között a vallási indítékokkal rendelkező csoportok mindössze 32%-a szűnt meg létezni, ami a világi indítékokkal rendelkezők arányának fele, a War on the Rocks szerint, egy olyan platform, amely katonai stratégiai kérdésekre szakosodott, és egykori diplomatákat, katonákat, hírszerző szakembereket és a háborút és a nemzetközi politikát tanulmányozó híres tudósokat fogadott. A nemzetbiztonsági szakértő, Karen M. Sudkamp elemzése a RAND Corporation-nál, egy nonprofit, politikai pártoktól független kutatóközpontban. A Sudkamp szakértelme a konfliktusok polgári lakosságra gyakorolt hatásának korlátozásában rejlik. A "terrorizmus elleni globális háború" csúcsán több mint egy évtizedet töltött hírszerzési elemzőként, betekintést nyújtva a terrorizmus elleni katonai műveletekre Irakban és Afganisztánban, és részt vett a Pentagon terrorizmus elleni politikáinak fejlesztésében és végrehajtásában. A Hamász külföldi terrorista szervezetnek számít, de egy évtizeden át irányította a Gázai övezetet, összekapcsolódva a helyi gazdaságkal, kormányzással és társadalommal. Így a csoport legyőzése sokoldalú katonai hadjáratot igényel. Az egyik megközelítés a Hamász vezetőinek elfogására vagy megölésére összpontosít, hasonlóan az al-Kaida és az Iszlám Állam elleni akcióhoz a Közel-Keleten és Kelet-Afrikában. Bár valószínűleg a széttagolást és a decentralizációt okozta, a karizmatikus vezetők, mint Oszama bin Laden és Abu Bakr al-Baghdadi halála drasztikusan csökkentette csoportjaik hatékonyságát. A Hamász befolyásának és jelenlétének teljes megszüntetése azonban bonyolultabb erőfeszítést igényel, hasonlóan a felkelésellenes művelethez, amely a Hamász integrálódását a gázai társadalomba ugyanolyan mélyre vonja, mint más felkelő csoportok, mint a tálibok és a sri lankai Tamil Tigrisek. Ez a törekvés a polgári áldozatok minimalizálását, a helyi társadalmak és gazdaságok megőrzését hangsúlyozná, miközben a közvetlen harci fázison túl is kiterjedne. Célzott műveletek A globális terrorizmusellenes erőfeszítésekből való tanulás azt jelentené, hogy a Gázában folytatott műveleteket célzottan fogják végrehajtani, részletes hírszerzés és precíziós fegyverek segítségével. Ehelyett az izraeli támadás után, október 7-én az izraeli védelmi erők (IDF) állítólag 6000 bombát dobtak Gázára az első héten. Összehasonlításképpen, az Egyesült Államok által vezetett koalíció négy hónap alatt 10.000 bombát dobott Raqqa-ra, Szíriába az Iszlám Állam elleni harcban. Még a precíz fegyverek és célzás alkalmazásával is a város 60-80%-a lakhatatlanná vált. Annak ellenére, hogy az izraeli hadsereg nyilvánosan elkötelezte magát a precíziós fegyverek használatával kapcsolatban, a háború első két hónapjában kilőtt lőszerek 40-45% -ában nem volt irányító rendszer. Az ellenséggel való harcokban, ahol a polgári lakosságot és az infrastruktúrát pajzsként használják a sűrűn lakott városi környezetben, pontosságra van szükség, ahogy azt az Iszlám Állam elleni harcokban Moszulban és Rakkaban is láttuk. Ez az egyetlen módja, hogy korlátozzuk a civilek áldozatait és az infrastruktúra károsodását, ami a nemzetközi jog követelménye. Ha a terrorizmus elleni globális háborúból levont tanulságokat alkalmaznák, az IDF is időt fordítana a Hamasz vezetésének pontos célzására. Az ilyen célpontok mozgásának és elhelyezkedésének azonosítása jelentős időt és hírszerzési munkát igényel, de ez a legjobb módja annak, hogy pontosan azonosítsuk a helyszíneket és célpontokat, és minimalizáljuk a civilek, beleértve a túszokat is, veszteségeit. Izrael túlzott mesterséges intelligenciája a cél kiválasztásában Az IDF Evangélium mesterséges intelligencia által támogatott célkészítési platformjának folyamatos használata példátlan számú csapásra vezetett a műveletek első hónapjában. Több mint 12 000 célpontot támadtak meg, így nehéz gyorsan megkülönböztetni a civileket, a segélyszervezeteket, a Hamász harcosokat és a vezetők között egy gyorsan változó környezetben. Továbbá, a mesterséges intelligenciára való túlságos bizalom elhanyagolja az emberi felelősség és erkölcsiség kevés maradékát a háborúban. Az október 7-ét követő első hetekben Gázában végrehajtott széles körű erőszak éles ellentétben áll a Hamasz magas rangú tisztviselője, Saleh al-Arouri Bejrútban történt célzott meggyilkolásával január 2-án. Az izraeli tisztviselők nem erősítették meg, és nem is cáfolták a támadást, de a civilek és az infrastruktúra károsodása minimális volt, ami bizonyítja az izraeli hadsereg képességeit. Az izraeli hadseregnek és hírszerző erőknek át kell gondolniuk a célzási folyamatokat, hogy a polgári áldozatok minimalizálását tegyék ki a prioritásukból. Ryan Evans korábban kiemelte, hogy az IDF nem ezt teszi prioritásnak Gázában. Az Iszlám Állam elleni műveletekben az Egyesült Államok által vezetett koalíció jellemzően nulla vagy egy járulékos kár küszöböt kapott. Ha egy katonai csapás során bármely civil esetlegesen meg is halhatott volna, a művelet végrehajtásához magasabb szintű jóváhagyásra volt szükség. A Raqqa-i műveleteket követően a katonai tisztviselők hangsúlyozták, hogy a folyamatban lévő katonai erőfeszítések támogatása érdekében a nem tervezett, dinamikus légicsapásokra kell elsőbbséget adni. A szovjet koalíció által támogatott szárazföldi erők védelme és az Iszlám Állam képességeinek csökkentése érdekében, csökkentve ezzel az időt, amely a polgári áldozatok minimalizálására szolgáló módszerek hatékony és eredményes kifejlesztésére szolgált. A katonai műveletek közszolgálati felelősségét a hosszú távú biztonsághoz szükségesnek tartják Gázában Ha a terrorizmus elleni globális háborúból levont tanulságokat szívbe vették volna, a katonai műveletek nyilvános elszámoltathatóságát tekintették volna a hosszú távú biztonság sarokköveként Gázában. Izrael többet tehet és tennie kell az átláthatóság növelése érdekében. A nemzetközi sajtónak meg kell engednie, hogy függetlenül dokumentálja a katonai műveleteket, és valós időben kommunikáljon a Gázai övezetben élő palesztin civilekkel. Az IDF nyomozásain túlmenően Izraelnek korlátlan hozzáférést kell biztosítania Gázába olyan nemzetközi emberi jogi szervezetek számára, mint a Human Rights Watch, az Airwars és az Amnesty International, hogy nyomozzanak és nyilvánosságra hozzák a civilek áldozatait. Az amerikai hadsereg és a nemzetközi emberi jogi szervezetek közötti együttműködés az afganisztáni, iraki és szíriai műveletek során arra késztette az Egyesült Államokat, hogy csökkentsék a civilek áldozatait, javítsák a civilek áldozataira vonatkozó katonai nyomozásokat, és elismerjék a polgári áldozatok nagyobb számát. A TÁGYÁLOS SZÁMÁK VÁLLÁSÁGÁL ÁLLÁSÁGÁL Ha Izrael tanulságot vonna ki a terrorizmus elleni globális háborúból, felismerné, hogy a polgári lakosság védelme az egyetlen módja annak, hogy hosszú távú biztonságot biztosítson és ellensúlyozza a Hamasz támogatását. A közvélemény-kutatások szerint több palesztin támogatja a Hamast, mint az izraeli támadás előtt, október 7-én. A terrorista szervezet támogatottsági rátája azonban mind Gázában, mind a Ciszjordániában 50% alatt marad. A terrorista és lázadó szervezetek támogatásának csökkentése érdekében a polgári lakosságnak hatékony politikai és társadalmi lehetőségeket kell biztosítani. Az újrateremtéshez szükség van lakásokra, vállalkozásokra, oktatási intézményekre és közösségekre. A Szíria északkeleti részén 2017 óta folytatott, nem megfelelő újjáépítési erőfeszítések, valamint a folyamatban lévő szíriai polgárháború lehetőséget biztosítottak az Iszlám Állam számára, hogy folytassa műveleteit és nyomást gyakoroljon a civilekre és a helyi kormányzati szervekre. A konfliktus utáni stabilizációra most kell kezdeni Ha a terrorizmus elleni globális háborúból tanult volna, Izrael már most is együttműködne nemzetközi és helyi partnerekkel a jövőbeli kormányzás, stabilizáció és újjáépítés előkészítésében Gázában. A konfliktus utáni események tervezése most kell elkezdődjön. A Gázai övezet újjáépítése nemcsak a palesztinok számára, hanem Izrael jövőbeni stabilitása és biztonsága szempontjából is kulcsfontosságú. A Gázai gazdaság, kormány és civil társadalom életképességét biztosítja, tiszteletben tartja a palesztinok emberiességét, jövővel látja el őket, és hozzájárul Izrael biztonságának garantálásához. Az izraeliek és a palesztinok egyaránt részt kell vegyenek a konfliktus utáni stabilizációs tervezésben, de ez a tervezés nem történhet különálló úton. A sikerhez szükség van az Egyesült Államok, az európai partnerek, a regionális arab országok, valamint a megbízható nem kormányzati szervezetek és kereskedelmi partnerek bevonására. Az afganisztáni és iraki tartományi újjáépítési csapatok tapasztalatai mintát nyújthatnak a több érdekelt fél, különösen a helyi vezetők integrálására a stabilizációs és újjáépítési folyamatokba. Az Ukrajna, Jemen és Moszul újjáépítési tervei a Gázai övezet számára is példaként szolgálhatnak. Ha a terrorizmus elleni globális háborúból levont tanulságokat figyelembe vették volna, akkor figyelembe vették volna a veterán katonák, hírszerző tisztek, diplomaták és humanitárius munkások figyelmeztetéseit a gázai háborúval kapcsolatos problémákról. A tűzszünetre való felhívásokra válaszoltak volna. Ezek a szakértők, köztük a szerző, két évtizedes tapasztalatokkal rendelkeznek a globális biztonság megőrzésében. A Gázában bekövetkezett szükségtelen pusztításon és a tragikus életvesztésen túl a terrorizmus elleni globális háborúból merített nehéz leckéket katonai és hírszerzési szempontból elpazarolják.
AI Disclaimer: An advanced artificial intelligence (AI) system generated the content of this page on its own. This innovative technology conducts extensive research from a variety of reliable sources, performs rigorous fact-checking and verification, cleans up and balances biased or manipulated content, and presents a minimal factual summary that is just enough yet essential for you to function as an informed and educated citizen. Please keep in mind, however, that this system is an evolving technology, and as a result, the article may contain accidental inaccuracies or errors. We urge you to help us improve our site by reporting any inaccuracies you find using the "Contact Us" link at the bottom of this page. Your helpful feedback helps us improve our system and deliver more precise content. When you find an article of interest here, please look for the full and extensive coverage of this topic in traditional news sources, as they are written by professional journalists that we try to support, not replace. We appreciate your understanding and assistance.
Newsletter

Related Articles

Budapest Post
0:00
0:00
Close
Szoboszlai Dominik és a magyar hírek élvonala
Budapest: A Keleti És Nyugati Kapcsolatok Sikere
Biztonság és ünnepi harmónia: Budapest karácsonyi piacainak szerepe Közép-Európában
Budapest ünnepi fényei: Az Adventi Vásár újra beragyogja a Bazilikát
Geopolitikai feszültségek és infrastruktúra kihívások Magyarországon
Budapest és a Globális Veszélyek: Tanulságok Mayotte Viharos Próbáiból
Budapest költségvetése jóváhagyva: Kiemelt változások és kihívások
A Chido ciklon tanulságai: válság és lehetőség Délkelet-Afrikában és Magyarországon
Ausztrália Ukrajnához fűződő diplomáciai kötelékének megújítása: stratégiai együttműködés és nemzetközi támogatás kifejezése
Budapest diplomáciai mérlegelése az Igor Kirillov-gyilkosság árnyékában
Kémiai Fegyverek Árnyékában: Egy Moszkvai Merénylet Tanulságai
Gazdasági fellendülés, kulturális kincsvisszatérés és innovációs áttörések Magyarországon
Magyarország szerepe a NATO-ban: Kihívások és lehetőségek a változó geopolitikai térben
Németország politikai átrendeződése: Lehetőségek és kihívások Magyarország számára
Meloni lemondása: Új irányok? Az ECR és Magyarország jövője
Diplomáciai Kihívások és Lehetőségek: Izrael–Írország Feszültség Magyar Szemmel
Békemisszió vagy diplomáciai megoldás? Európai vezetők találkozója a regionális stabilitás érdekében
A Lánchíd felújítása: Múlt és jövő találkozása Budapest szívében
A Magyar Kultúra és Teljesítmény Dicsérete: Friss Hírek a Sikeres Projektről, Sporteredményekről és Kihívásokról
Gazdasági és Kulturális Mozgalmak: Magyarország Egy Dinamikus Időszakban
Budapest: A Jövőbe Tekintő Átalakulás
Budapest mint Közvetítő: Történelemből a Jövőbe
Románia és Bulgária Schengeni csatlakozása új európai korszakot nyit
A NATO Új Megközelítése és Magyarország: A Védelem és Diplomácia Egyensúlya
Románia és Bulgária csatlakozása a Schengeni övezethez: Mit jelent ez Magyarországnak?
Hungary on the Move: From Sports Triumphs to Infrastructural Growth
Magyarország stratégiai szerepe az ukrajnai konfliktus kezelésében
Új EU-s szankciók: Esély vagy kihívás Budapestnek és Magyarországnak?
×