Az európai országok komoly tárgyalásokat folytatnak annak érdekében, hogy egy esetleges békemegállapodás keretében katonai jelenlétet biztosítsanak Ukrajnában.

Miután Donald Trump megválasztott amerikai elnök kijelentette, hogy nem kíván amerikai csapatokat küldeni, Emmanuel Macron francia elnök vette kezébe a kezdeményezést, hogy az európai nemzetek vállaljanak nagyobb szerepet az ukrán konfliktusban.

Jelenleg a tárgyalások még csak kezdeti szakaszban vannak, de az európai vezetők közötti nézeteltérések már most megmutatkoznak.

Míg több vezető leginkább a diplomáciai és gazdasági támogatás fokozásában látja a megoldást, addig mások azon a véleményen vannak, hogy a katonai beavatkozás szükséges lehet az orosz előrenyomulás megállítására.

Az Ukrajnába történő csapattelepítés lehetősége számos kérdést vet fel.

A közvetlen katonai jelenlét növelné az Oroszországgal való közvetlen konfliktus kockázatát, egyben tovább terhelné az európai országok már így is feszített katonai kapacitásait.

Donald Trump világossá tette, hogy az európaiaknak saját erőforrásaikat kell mobilizálniuk, bár az amerikai hírszerzési támogatás továbbra is nyitott kérdés marad.

Franciaország, Lengyelország, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország vezető szerepet vállalhatna a tervezett haderő összeállításában.

Emmanuel Macron elgondolása vegyes fogadtatásra talált az EU-n belül; míg Donald Tusk lengyel miniszterelnök szkeptikus, addig Boris Pistorius német védelmi miniszter nyitottabb a gondolatra, bár hangsúlyozta, hogy még korai lenne végleges döntéseket hozni.

A NATO főtitkára, Mark Rutte, óvatosságra intette az európai országokat, mondván, hogy a nyilvános tárgyalások áttételesen gyengíthetik az unió tárgyalási pozícióját Oroszországgal szemben.

Elemzők szerint a tervezett katonai jelenlét különböző formákat ölthet: a hagyományos békefenntartástól az elrettentő erő bevetéséig terjedően.

Az optimális szerep és a szükséges katonai létszám kérdése azonban továbbra is vita tárgya.

A tervezett erő közel 40 ezer főt számolna, bár egy rotációs rendszer követelményei ennek több mint kétszeresére növelnék a részt vevő katonák számát.

Franz-Stefan Gady, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének elemzője szerint egy ilyen nagyszabású misszió jelentős terhet róna az európai hadseregekre.

Ugyanakkor az elemzők arra is figyelmeztetnek, hogy bármilyen európai katonai lépést alapos diplomáciai előkészítésnek kell megelőznie, hogy elkerüljék a térség destabilizációját.

A jövőbeli fejlemények meghatározóak lehetnek nemcsak Ukrajna, de az európai biztonság jövője szempontjából is.