Az MNB alapításával kapcsolatos adatkérést érintő per az Európai Emberi Jogi Bíróságon a újságírók győzelmével zárult. A folyamat nem volt gyors: 2015 elején kezdődött, és ez volt az első a több száz ügy közül, amelyekben Daniel Karsai együttműködött a Transparency International Magyarországgal. Az alkotmányjogász, aki az év márciusában végzetes betegség miatt felhagyott jogi gyakorlatával, és kollégái azóta jelentős erőfeszítéseket tettek a kormányzati kötvények, a sportfinanszírozás (TAO-alapok) és az állami koncessziók 35 év alatt elosztására, ami a múlt héten csúcspontja volt az első ilyen ügyben, amely ítéletét hozta. A Magyar Nemzetközi Átláthatóság összefoglalta az elmúlt évek eseményeit a HVG blogján. Érdemes megjegyezni, hogy 2014-ben a Magyar Nemzeti Bank 267 milliárd forintot adott alapítványának, ami Lajos Kósa megjegyzését eredményezte, hogy "megvesztette a közpénz jellegét". 2015 elején Blanka Zöldi, jelenleg a Lakmusz főszerkesztője. hu_ és korábban a _Direkt36_ munkatársa nyilvános adatkérést nyújtott be, hogy közölje, hogy a bank alapítványai kit és mennyit fizettek, például PhD ösztöndíjak, kutatói mobilitás, konferenciákban való részvétel és tantervfejlesztés címmel, de az alapítványok nem bocsátottak ki semmilyen információt. A Transparency International Magyarország által képviselt újságíró perbe vette a bíróságot, amely 2016-ban ítéletet hozott, de csak részleges sikert aratott. A bíróság úgy döntött, hogy a személyes adatok bizalmasak maradhatnak. Ezért a felperes az Alkotmánybírósághoz fordult. Két évvel később az Alkotmánybíróság megbízta a parlamentet, hogy törvénybe foglalja a magánszemélyek állami pénzeszközök átláthatóságát. A Bizottság azonban ebben az esetben elutasította az adatkérést. Ennek eredményeként a Transparency International fellebbezést nyújtott be az Emberi Jogok Európai Bíróságához, amely további öt és fél év után kijelentette, hogy a magyar kormány megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét azáltal, hogy nem nyilvánította meg az alapítvány pénzeszközeinek címzettjeit. A Transparency International Magyarország azt is megjegyezte, hogy a parlament eközben elfogadta a közhasznú vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt, több ezer milliárd forint értékű részvényeket, épületeket és mezőgazdasági földeket átruházva a 33 ilyen alapítványra, anélkül, hogy befolyásolhatná, hogy mit csinálnak ezekkel az eszközökkel.