Megvizsgáljuk a döntésük okait, és a vádakat, amiket egymás ellen emelnek. Közel öt évnyi intenzív belső konfliktus után április elején úgy döntöttek, hogy a Ferencvárosi ellenzék két frakcióra oszlik a városi választásokon: - Az egyik oldalon áll a jelenlegi polgármester, Christina Baranyi által vezetett egyesület, - A másik oldalon egy csoport, amelyet a helyi ellenzéki pártok tagjaiból és 2019-ben megválasztott képviselőiből alkotnak, és most Ferenc Gegesy mögött gyűlnek össze, aki főként Baranyi tanácsadója volt 2023 végéig. A helyzet különösen feszült a Momentum mozgalmon belül: míg a párt vezetése, az LMP és a Kétfarkú Kutya Párt (Baranyi-val a budapesti polgármester-jelöltjük mellett) támogatja a polgármestert, a képviselőket, akiket a Momentum zászlaja alatt választottak 2019-ben, de akik azóta elhagyják a pártot, most Gegesy-t támogatják. A felfordulás bizonytalanul hagyja az eredményt, de a súlyosan legyőzött Fidesz kétségtelenül nem csalódott, mert lehetőséget lát, mivel az ellenzéki szavazatok most megosztottak, hasonlóan a zuglói helyzethez. Mi okozza a feszültséget? Első pillantásra bonyolultnak tűnik a konfliktus, de lényegében Baranyi és az ellenzéki politikusok közötti viszályokról szól. Annak ellenére, hogy elméletileg ugyanazon a politikai terepen vannak, most megpróbálják őt helyettesíteni. Baranyi egykori szövetségesei most nyíltan kritizálják őt: - "Narcisszista személyiség", mondja Zsolt Szilágyi, a Jobbik helyi képviselője Baranyi-ról. - "A polgármester gondolkodása nem demokratikus" - mondja a szocialista Sándor Torzsa. Péter Árva, a Magyarországi Dialógus képviselője a tanácsban, úgy írja le, hogy "egy kompromisszumra képtelen személy". Ferenc Gegesy hozzáteszi, hogy Baranyi rosszul irányította az irodát, rossz döntéseket és következetlenséget idézve. "Igaz, hogy nem lop" - vallja be, a bírálatok ellenére. Baranyi, amikor megkérdezték a kritikáról és a konfliktus forrásától, azt állítja, hogy soha nem volt egység közöttük és az ellenzéki blokk között. A nő szerint a politikai kultúrákban rejlik az alapvető különbség. "Ez ugyanaz a csoport, amely ellenem indult a 2019-es előválasztásokon, és az első naptól kezdve állandó konfliktusban volt velem, soha nem fogadta el vereségét" - magyarázza Baranyi, a párt politikai reflexjein alapuló folyamatos viszályt tükrözve. A békés látszat ellenére a közelgő önkormányzati választások Ferencvárosban vitákba keveredtek. Baranyi feszült kapcsolatai néhány körzeti ellenzéki politikussal ismertek, de a tanácsban uralkodó jelenlétük egyértelmű választást javasolt. Az ellenzéki sorok azonban megoszlanak, csak a polgármesterhelyettes és egy párttalan külső polgármesterhelyettes áll Baranyi mellett. Az ellenzék, amely most baloldaliakat, liberálisokat, zöldeket és nacionalistákat foglal magában, összefogott Gegesy körül, és a korábbi polgármestert is arra csábította, hogy csatlakozzon az ügyükhöz. Megvizsgáljuk, hogyan szakadt meg az ellenzék Budapesten, az egyik leginkább figyelemmel kísérett kerületében, és mi a kulcsa ennek a kezelhetetlen konfliktusnak. Vitatott és problémás kérdések Baranyi és az ellenzék több kérdésben összeütköztek, és minden összecsapás jól dokumentált. Ezek a kinevezésekből és a kulturális nézeteltérésekből a párbeszéd hiányára és a kerületi rehabilitáció kezelésére vonatkozó kritikákig terjednek. Az ellenzék Baranyi ellen egyoldalú döntések és befogadó képesség hiánya miatt vádol, amit ő vitat, és rámutat a hivatali idején szembesült korlátokra és kihívásokra, beleértve a csökkentett finanszírozást és a COVID-19-pandémia hatásait. Gegesy döntése, hogy induljon, sokakat megzavarta, tekintve, hogy korábban tanácsadói szerepet töltött be Baranyi alatt. A kerületi kezdeményezések irányában, különösen az Ecseri út vitatott felújítási projektjében kialakult nézeteltérés azonban arra késztette, hogy újra belépjen a helyi politikába. Mindkét tábor a választásra felkészült, a Ferencváros ellenzéki megosztottság összetett képet fest a helyi politikai dinamikáról, és a színpadot készíti a polgármesterért folytatott vitatott csatának.