A gyors divat várhatóan az egyik legnagyobb forrása lesz az üvegházhatású gázok kibocsátásának az elkövetkező években, ami potenciálisan elnyomja a globális felmelegedést, hogy 2050-re elérje a 2 Celsius fokos határértéket. A gyors divat üzletek megjelenése az 1990-es években, amelyek továbbra is sok ember szekrényét töltik be, hihetetlen buzzot teremtett. Azonban uralkodásuk hamarosan a múlté lehet, az ultragyors divat egyre nagyobb teret nyer, olyan tempóban, amivel még ezek a márkák sem tudnak lépést tartani. Bár a gyors divat lehetővé tette, hogy a hétköznapi emberek olyan ruhákat vegyenek fel, amelyek hasonlítanak a modellek és a hírességek által a kifutópályákon viselt ruhákhoz, úgy tűnik, hogy ez már nem elég. A verseny fokozódik, mivel egyre több termék jut el még több fogyasztóhoz sokkal alacsonyabb áron. Az elgyorsult életmódunk olyan, amivel még a gyors divat márkák sem tudnak lépést tartani. A gyors divat sikere nemcsak megfizethetőségéből fakad, hanem abból is, hogy nem követi, hanem saját trendeket hoz létre. A "ultraszupergyors divat" kifejezés még viszonylag új, de márkák és online áruházak, mint a Shein vagy a Temu már ismerősek hazánkban. Ezek a márkák turbóenergiával indították a trendeket, gyorsan bevezetve új termékeket, ahelyett, hogy kollekciókat bocsátanak ki tételben - például a Shein hetente mintegy 50 000 új terméket listáz, ami körülbelül 7-8000 új ruhát, cipőt, kiegészítőt vagy más fogyasztási terméket jelent naponta. Ez a mesterségesen megnövelt fogyasztás azonban jelentős környezeti aggályokat vet fel, és súlyosbítja a már így is vitatott kérdést, hogy a divatipar hozzájárul-e az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásához. Ahelyett, hogy a kibocsátás csökkentését segítené, a növekvő sebességgel haladó ágazat rosszabb irányba terheli az iparágat. 2050-re a divatipar felelős lehet a világ szén-dioxid-kibocsátásának 26 százalékáért, ami fokozza a félelmeket, hogy a globális felmelegedés elérheti a kritikus 2 Celsius fokos küszöböt, ahogy azt a The Conversation kiemelte. Ez összhangban van az ENSZ főtitkára, António Guterres megjegyzéseivel, aki hangsúlyozta, hogy "a globális éghajlatváltozásról szóló legutóbbi jelentés szerint bolygónk a szakadék szélén áll". Olcsó ruhák: A 21. század "vérgyémántai" A COVID-19-es járvány úgy tűnt, hogy segít a globális felmelegedés elleni küzdelemben, de a divatipar fenntarthatósága egyre inkább elkerülővé válik ezekkel az új kedvencekkel a színpadon. Míg a piaci szereplők jelentős nyereséget szerezhetnek jelentős szabályozás nélkül, a változás sürgőssége továbbra is alacsony. A legtöbb ultragyors divat márka a 2010-es évek végén jelent meg, a Shein modelljét követve, amelyet 2008-ban alapítottak. Ezek a közvetlen fogyasztói online márkák robbanásszerűen népszerűvé váltak a korlátozások idején, és a Shein még a világ legnépszerűbb márkájának címét is elnyerte 2020-ban. A Gap évente körülbelül 12 000 új terméket, a H&M körülbelül 25 000-et hoz létre, de a Shein elsöprő mértékben felülmúlja ezeket a jól ismert gyors divatmárkákat, 1,3 millió darabot indít el ugyanabban az időkeretben. A gyors divat sikere elsősorban a függőséget keltő közösségi média marketingnek köszönhető, ami kielégíthetetlen fogyasztói keresletet teremt. Azonban a Shein hihetetlenül alacsony árai a dolgozóinak a kárára járnak, akik gyakran embertelen körülmények között dolgoznak sokkal hosszabb órákig a megfelelő szabályozások hiánya miatt. A vállalat saját, 2021-es fenntarthatósági és társadalmi hatásjelentése szerint (amelyet később eltávolítottak a weboldaláról) gyáraik és raktáraik mindössze 2% -a felel meg a munkavállalók biztonsági szabványainak, ami korrekciókat igényel. A Shein ruházati részlegének alkalmazottai állítólag hetente 75 órát dolgoznak, a raktárak pedig 24 órán át, hét, hétig működnek, hasonlóan a 21. század afrikai gyémántbányáinak embertelen körülményeihez. Jelentős víz- és üzemanyag-fogyasztási problémák A Business Insider elemzése szerint a divatgyártás a globális szén-dioxid-kibocsátás legalább 10%-át teszi ki, ami egyenlő az egész Európai Unióval. Ez problémás, mivel kimeríti a vízforrásokat, szennyezi a folyókat és patakokat, míg a textiltermékek 85%-át évente kidobják. Ráadásul a ruhák mosása évente 500.000 tonna mikrohálót juttat az óceánba, ami 50 milliárd műanyag palacknak felel meg. A Quantis International 2018-as jelentése szerint az iparág globális szennyező hatásának három fő tényezője a festés (36%), a fonalkészítés (28%) és a rosttermelés (15%). A jelentés megállapította továbbá, hogy a gyapottermesztés jelentős mértékben befolyásolja a vízfelvétel és az ökoszisztéma minőségét, míg a festés, a fonalkészítés és a rosttermelés szakaszai fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodó, energiaigényes folyamatok. Az ENSZ éghajlatváltozásról szóló keretegyezményének megfelelően 2030-ra a textiltermelésből származó kibocsátás várhatóan 60%-kal fog növekedni.