Török a közel-keleti eseményekről beszélt, és megemlítette, hogy a piacok már előre jelezték Irán válaszát az iráni konzulátus bombázása után, ami arra utal, hogy a perzsa állam nem hagyja megválaszolatlanul az izraeli akciót. Azt sugallja, hogy még ha a kormány is beavatkozik valamilyen módon az üzemanyagárakba, nem valószínű, hogy visszatér az árellenőrzéshez, és arra utal, hogy "a kormány nem léphet be kétszer ugyanabba a folyóba". A pénzügyi piacok nem lepődtek meg az iráni dróntámadás miatt, ami a múlt heti korábbi incidenseket követte. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője megosztotta a "Bruttó" című gazdasági podcast új részében a véleményét. A hétvégén Irán, a világ egyik legnagyobb olajexportőre több mint 300 drónt és rakétát lőtt Izraelen, ami fokozta a közel-keleti feszültséget. Ez aggasztó, mivel az olajmárkány Teherán stabilitásától függ. Az incidensek akkor indultak, amikor Izrael április 1-jén bombázta a szíriai konzulátust Damaszkuszban, és több iráni forradalmi gárda tisztje meghalt. Irán válaszolt, hogy megtorlás. "A hétvége közeledtével szinte biztos volt, hogy bosszúvá válik" - mondta a közgazdász, aki megjegyezte, hogy Irán korábban jelezte, hogy válaszolni akar, és az ígéret teljesült. Az izraeli és szövetséges erők elfogták a drónok és rakéták 99%-át, Benjamin Netanjahu pedig azonnal győzelmet hirdett. A következő lépés Izrael válasza Irán cselekvésére. Török elmondta, hogy a pénzügyi piacokon van egy mondás: először cselekedj a pletykák alapján, majd nyugodj meg, amint a hírek megjelentek. Bár még mindig előfordulhatnak különböző fejlemények, ha a közel-keleti helyzet nem fokozódik, az olajárak várhatóan a jelenlegi 90 dollár/törlő szint körül maradnak, amelyet a gyenge kereslet és az OPEC olaj-exportáló országainak érdekei egyaránt befolyásolnak. A kérdés továbbra is az, hogy a kormány beavatkozik-e a belföldi üzemanyagárakba, amelyek az elmúlt hónapokban megemelkedtek. A Világgazdaságnak adott interjúban, miután találkozott a MOL képviselőivel, Nagy Márton, a nemzetgazdaság minisztere kifejezte a kormány növekvő türelmetlenségét az üzemanyagárakkal szemben, amelyek a regionális átlaghoz képest 7-9%-kal csökkentek. A kormány várja a pénteki regionális áradatokat a Központi Statisztikai Hivataltól, mielőtt eldöntené, hogy beavatkozik-e az üzemanyagpiacra. Török úgy véli, hogy az árellenőrzés visszaállításáról nem lehet szó, bár a 2022 decemberében bekövetkező ellátási zavarok után nem valószínű, hogy a kormány ismét ugyanezt a lépést teszi. A Bizottság úgy véli, hogy a közvetlen árellenőrzés nem lesz a leghatékonyabb megoldás az árak ellenőrzésében. Török azt is megemlítette, hogy a hét növekedési várakozásait a valósághoz igazították, és 4%-ról 2,5%-ra csökkentették. A növekedés fellendülése valószínűleg a belföldi fogyasztás és a kereslet fellendülésétől függ, ami kockázatot jelent az inflációra nézve, és potenciálisan az év második felében kissé magasabb fogyasztói árindexhez vezethet.