Az Európai Bizottság hétfőn bejelentette, hogy az Európai Unió Bírósága elé viszi a brit kormányt az uniós polgárok jogainak állítólagos megsértése miatt az Egyesült Királyságban.

A döntés újabb feszültségeket vetít előre Keir Starmer soron következő poszt-Brexit rendezési kísérletei előtt.

A bizottság szerint több hiányosság is tapasztalható az Egyesült Királyság európai joggyakorlatának végrehajtásában, amelyek továbbra is hatással vannak az országban élő uniós polgárokra, akiket megillet a Brexit utáni visszavonási megállapodás szerinti védelem.

Bár hasonló panaszok az uniós polgárok jogainak védelmére vonatkozóan már 2011 óta léteznek, a legújabb jogi eljárások 2020 májusában kezdődtek, mikor a bizottság további információt kért az Egyesült Királyságtól.

Ez a lépés fokozott figyelem alatt történik Brüsszelben, amely legalább 3,5 millió uniós polgár poszt-Brexit jogainak védelmét igyekszik biztosítani.

Egyre több eset került napvilágra, amikor uniós polgárokat megtagadtak a brit határon, vagy kiutasítási rendeleteket kaptak vakációjuk vagy családi látogatásaik után.

A brit Független Felügyeleti Hatóság múlt hónapban levelet intézett a Belügyminisztériumhoz, aggodalmát fejezve ki az „alkalmazási tanúsítvány” miatt, amelynek célja, hogy biztosítékot adjon az uniós polgároknak, hogy jogosultak az országban tartózkodni munkavállalás, lakásbérlés és az NHS szolgáltatások igénybevétele mellett, míg státuszuk elbírálásra vár.

A bizottság döntésére reagálva a brit kormány szóvivője elmondta: „Ezek az ügyek az Egyesült Királyság uniós tagságának és az átmeneti időszaknak az idejére vonatkoznak.

Nem kívánunk további kommentárt fűzni a jogi eljárásokhoz.”

Miközben a brit tisztviselők próbálják csökkenteni az EU jogi lépéseinek jelentőségét, az ügy további feszültségeket szülhet.

Az EU kijelentette, hogy csak akkor kezd új megállapodásokba, ha az Egyesült Királyság teljes mértékben betartja a meglévő szerződéseket.

Starmer próbálkozik az Egyesült Királyság és az EU közötti kapcsolatok újraindításával, a Brexit évei alatt keletkezett feszültségeket enyhítendő.

A kancellár, Rachel Reeves, és a külügyminiszter, David Lammy, az uniós kollégáikkal folytatott tárgyalásai eddigi sikeresek voltak, bár részletes tárgyalások új megállapodásokról még nem kezdődtek meg.

Bár mindkét fél barátságos hangnemben szólt a kapcsolatokról, az EU nem lépett túl azokon a vörös vonalakon, amelyeket a közös piac védelme érdekében határoztak meg a Brexit-tárgyalások kezdetén.

Egy „jelentős kereskedelmi súrlódás-csökkentés” megvalósítása az EU érdekét szolgálná, de ehhez az Egyesült Királyságnak csatlakoznia kellene a közös piachoz és/vagy a vámunióhoz, ahogyan azt egy Guardian által látott belső EU-dokumentum is javasolja.

A brit kormány azonban kizárta az egyenpiaci és a vámuniós csatlakozást.

A dokumentum, amely összegzi a brüsszeli diplomáciai megbeszéléseket az EU-UK kapcsolatok tárgyában ősszel, arról számol be, hogy az uniós országok ragaszkodnak a halászati megállapodáshoz a további megállapodások előtt.

Az EU-UK halászati megállapodást – amely része volt a 2020 decemberi szélesebb körű kereskedelmi tárgyalásoknak – 2026 júniusáig kell megújítani.

A két fél egy ifjúsági mobilitási program miatt is összeütközésbe kerülhet, amelyet az EU elengedhetetlennek tart bármilyen sikeres közeledéshez.

Az EU szeretne létrehozni egy „ifjúsági élményprogramot”, amely lehetővé teszi a 18 és 30 év közötti fiatalok számára, hogy néhány évre munkát vállaljanak, utazzanak és tanuljanak az Egyesült Királyságban és a 27 tagállamban.

A brit kormány ellenzi minden olyan programot, amely fokozhatja a belső migrációt anélkül, hogy azt speciális készségekre céloznák.