A csúcstalálkozót, amelyet eredetileg az Európai Unió gazdasági versenyképességének megvitatására hívtak össze, most a közel-keleti fejlemények uralják, különösen az iráni rakéta-csapás fényében, amely múlt szombaton történt. Eredetileg a csúcstalálkozó kizárólag a gazdasági versenyképességre és a Törökországgal való kapcsolatokra összpontosítana. Teherán cselekedetei és az izraeli katonai műveletek fokozódása Libanonban azonban drámaian áthelyezte a középpontot a Közel-Keletre. Ez a eltérítés bizonyos mértékben aggasztja a tagállamok vezetőit, akik szintén várják az Enrico Letta által készített jelentést az EU versenyképességéről. A helyzet enyhítése a Közel-Keleten A Közel-Keleten bekövetkező gyors és súlyos változások miatt megbeszéléseket fognak tartani a jelenlegi helyzetről. A csúcstalálkozó előtt egy nappal a tagországok külügyminiszterei videokonferencián tárgyaltak, hogy új szankciókat készítsenek elő Irán ellen. Ezek a szankciók, bár szimbolikusak, tekintve, hogy 1979 óta hosszú ideig korlátozzák Teheránt, hangsúlyozzák Irán folyamatos fejlesztését katonai és nukleáris programjában, beleértve Oroszország támogatását Ukrajna ellen. Emmanuel Macron, Franciaország elnöke, a Politico szerint, különösen Irán nukleáris programját célozza. A találkozó jelenlegi nyilatkozattervezetének célja, hogy arra ösztönözze Izraelt, hogy Teherán elszigetelésére törekedjen a konfliktus további fokozása helyett. Azonban az izraeli miniszterelnök Benjamin Netanjahu belső politikai válságának fényében nem világos, hogy meghallgatja-e az EU tanácsát, különösen, hogy korábban figyelmen kívül hagyta az Egyesült Államok hasonló kéréseit. Az EU továbbra is mélyen aggodalmaskodik amiatt, hogy Izrael válasza potenciálisan összecsapáshoz vezethet a régió nagyhatalmainak között. A Gázai helyzet mellett a vezetők megvizsgálják Libanon helyzetét, hogy megakadályozzák az új konfliktus kitörését Izrael és a Hezbollah fegyveres csoport között Libanonban, egy olyan országban, amely jelenleg több százezer palesztint és több mint egymillió szíriai menekültet fogad. Szükség van egy szorosabb és nagyobb európai gazdaságra A különleges csúcstalálkozót elsősorban az egykori olasz miniszterelnök, Enrico Letta jelentésére válaszul hívták össze. A jelentés, amelyet még nem tettek közzé hivatalosan, azt sugallja, hogy az EU-nak szorosabb gazdasági együttműködésre van szüksége a tagállamok között, hogy elkerülje az Egyesült Államok és Kína mögött való további lemaradást. Letta ajánlásai közé tartozik a tagállamok pénzügyi, energia- és távközlési piacainak integrálása az EU gazdasági biztonságának fenntartása érdekében. A jelentés azt is javasolja, hogy a tevékenységeket nemzeti szinten kell áthelyezni az európai dimenzióba, hogy versenyképesek maradjanak az Egyesült Államok, Kína vagy India vállalataival szemben. Bár a végrehajtás konkrét részleteit nem közlik, a jelentés arra utal, hogy a versenyjogi szabályozás lazítása vagy a vállalatok közötti, mélyebb együttműködésre irányuló programok kezdeményezése az EU-n belül előnyös lehet. Néhány tagállam, köztük Magyarország, Szlovákia és Olaszország ellenállhat az integráció felé irányuló törekvésnek, attól tartva, hogy ez politikai integrációhoz és végül egy "Európai Egyesült Államokhoz" vezethet. Letta a Financial Timesnak adott interjúban hangsúlyozta a visszaesés kockázatát az integráció nélkül, és kiemelte a jelenlegi egységes piaci rendszer hatékonyságának hiányát az Egyesült Államokkal összehasonlítva. A gazdasági kérdések mellett a közös agrárpolitika is tárgyaltatott, amelynek célja egy versenyképes, fenntartható és rugalmas ágazat 2027-ig és az azt követő időszakig. A program keretében olyan témákra is sor kerül, mint az európai gazdaság és a feldolgozóipar megerősítése, az éghajlat-semleges, digitális és körforgásos gazdaságban rejlő lehetőségek, valamint a tőkepiaci unió. Ukrajna és Törökország is tárgyalásra kerül Az ukrán háború és annak fejleményei, beleértve az orosz légicsapások fokozódását és az ukrán energiaágazatra irányuló új támadásokat, napirenden lesznek, és potenciálisan felülvizsgálják a cseh miniszterelnök, Petr Fiala által javasolt, az ukránok számára közös lőszervásárlás ötletét. A csúcstalálkozón felülvizsgálják az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell Törökországról szóló jelentését, amely az EU és Törökország közötti politikai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat vitatja meg, anélkül, hogy a ciprusi-török vitát prioritásként kezelné. Az EU tagállamai megállapodást akarnak kötni a Törökországgal folytatott együttműködés fokozásáról, ezzel jelezve, hogy a Nikózia és Ankara közötti vita rendezése nem előfeltétele az EU-Törökország kapcsolatok javításának.