Jelentős módon Macron a Sorbonne-t választotta az Európai Unióra vonatkozó elképzeléseinek megvalósítására, ahogy azt hét évvel ezelőtt, 2017 szeptemberében tette, amikor számos kezdeményezést javasolt az EU új életre keltésére. Javaslatai az európai biztonságra, a bevándorlásra, az Egyesült Államokkal és az afrikai országokkal való kapcsolatokra, a fenntartható fejlődésre, a digitális szabályozásra és a gazdasági kérdésekre vonatkoztak, közös európai beavatkozási erő, közös védelmi költségvetés és egységes cselekvési doktrína mellett. Azóta Macron számos válsággal szembesült, beleértve a sárga mellények tüntetéseit, a COVID-19-pandémiát, valamint Oroszország agresszív lépéseit Ukrajna ellen és annak súlyos következményeit, beleértve az inflációs kihívásokat Franciaországban. Ennek ellenére a víziója ösztönözte az EU integrációját, fokozott figyelmet fordítva a jogállamiságra és az Európai Parlament fokozott szerepére. Bár Macron javaslatai nem teljesültek, egy erősebb Európa egyértelműen a horizonton van. Macron, aki ma az EU egyik legbefolyásosabb személyisége, jelentős érdeklődés közepette tartott beszédét. Mivel Olaf Scholz német kancellár a belföldi és gazdasági kihívásokkal foglalkozik, kevés vezető vesz részt aktívan az EU ügyeiben. Macron elkötelezettsége az EU-val szemben nyilvánvaló volt, annak ellenére, hogy a francia ellenzéki EP-képviselők kevésbé lelkesek voltak, mivel összeütköztek az Európai Parlament strasbourgi ülésszámaival. Szabadulás Oroszországtól A hét évvel ezelőtti javaslatai által támasztott elvárások teljesülése nélkül maradt, de Macron kiemelte a sikereket, különösen az egység és az európai szuverenitás terén. A székhelyű elnök a pandémia idején az EU pénzügyi szolidaritását, az EU helyreállítási alapját, amely kollektív kölcsönzésre - francia kezdeményezésre - vezetett, valamint az orosz agresszióval szembeni egységes álláspontot dicsérte. "Ki gondolta volna, hogy képesek leszünk elszakadni az orosz szénhidrogénektől és gyorsan megreformálni az elektromos piacunkat?" Macron rámutatott. Az elért eredmények között szerepelt a zöld megállapodás és az EU bővítési terve, amely az ukrán és a moldovai államokat az európai család tagjaként ismeri el, és a nyugati balkáni államokhoz hasonló jövőbeli befogadást ígér. Macron azonban figyelmeztetett az EU-ra nézve jelentős fenyegetésekre, és arra utal, hogy kritikus lépések nélkül a közös európai projekt elpusztulhat. Hangsúlyozta, hogy fontos garantálni Európa biztonságát, elősegíteni a jelentős átalakulásokat, szabályozni a mesterséges intelligenciát és fokozni a környezetvédelem védelmét, ami egy kritikus időszak, amely súlyos kihívásokkal néz szembe. Egy egységes védelmi stratégia egyetlen hadsereg nélkül Macron szerint az európai szuverenitás megvalósítása létfontosságú, amelyet geopolitikai, biztonsági és kulturális tényezők szükségessé tesznek. Az Európai Parlament és a Tanács határozata a NATO-val való együttműködésről és a NATO-val való együttműködésről Macron az európai védelmi keret kialakítását kérte, anélkül, hogy egy egységes európai hadsereget támogatna, kiemelve az európai ipar elsőbbségének fontosságát a védelmi beszerzések során. A jogállamiság megsértésének kérdésében Macron a büntetőintézkedések fokozására szólított fel, beleértve a pénzügyi szankciókat is, amelyek a külföldi, oroszbarát propaganda ellen irányulnak. A Bizottság a következőkben foglalja a Bizottság álláspontját: A gazdasági fejlődés és jólét felé Macron javasolta egy "jóllét-paktum" létrehozását és az európai normák egyszerűsítését, azzal a céllal, hogy Európa 2030-ra világelsővé váljon öt stratégiai ágazatban, beleértve a mesterséges intelligenciát, a megújuló energiát és az űrkutatást. Ez a vízió alapvető lépést jelent Európa kihívásainak kezelése felé az Egyesült Államok és Kína globális versenye közepette, amelyek figyelmen kívül hagyták a nemzetközi kereskedelmi szabályokat.