Nelson megemlítette, hogy ezt a lépést szükségessé teszik az űr militarizálódásának félelme miatt az USA és Kína közötti rivalizáció közepette, különösen a holdkutatás tekintetében. Egy ehhez kapcsolódó kérdésre válaszolva Nelson megemlítette az Artemis küldetést, egy amerikai holdprogramot, amelynek célja az űrhajósok leszállása a Hold déli sarkára. A cél az, hogy megértsük, hogyan tudnak az emberek túlélni ebben a ellenséges környezetben, és megnyissuk az utat a jövőbeli, bemenő missziókhoz a Marsra. Nelson elismerte, hogy Kína jelentős eredményeket ért el az űrkutatásban, különösen az elmúlt évtizedben, de rámutatott, hogy "nagyon keveset tudunk" ezekről az eredményekről. "Úgy gondoljuk, hogy amit békés űrprogramnak tartanak, sok szempontból katonai jellegű. És szerintem ez versenytársat tesz bennünket" - mondta Nelson. Kiemelte, hogy Kína nyíltan bejelentette célját, hogy 2030-ra taikonautákat küldjön a Holdra, bár megjegyezte, hogy időbeli határidejüket folyamatosan módosítják. "A mi feladatunk, hogy elsőként érjünk oda, és békés kutatási erőfeszítéseket tegyünk" - folytatta Nelson. Aggódását fejezte ki amiatt, hogy "Kína előbb érkezhet oda, és hirtelen kijelentheti: Ez a terület most az enyém, maradjatok ki belőle". Nelson szerint az ilyen cselekedetek nem tükrözik a tér békés használatát. "Természetesen kerülni kell a párhuzamosságokat. De nem lehet hirtelen az egész területet a magáévá tenni" - tette hozzá Nelson, párhuzamot húzva Kína tetteivel a Dél-kínai-tengeri Nansha (Spratly) szigetek vitájában.