Kína kereskedelmi és katonai kapcsolatai Oroszországgal nőttek, Peking pedig kulcsfontosságú támogatást nyújt Moszkva gazdaságának olyan csúcstechnológiák révén, mint a félvezető, ami elengedhetetlen az orosz háborús erőfeszítésekhez. Stoltenberg figyelmeztetése a NATO keményebb álláspontját jelzi Kínával szemben. Oroszország tavaly a mikroelektronikai termékek 90%-át Kínából importálta, amelyeket fegyverek, mint például rakéták, tankok és repülőgépek gyártásához használnak. Kína szintén segít Oroszországnak műholdas képességeivel és képalkotásával. Kína azt állítja, hogy jó kapcsolatokat akar a Nyugattal, de ugyanakkor, a második világháború óta a legnagyobb fegyveres konfliktusot táplálja Európában. Jens Stoltenberg NATO főtitkár figyelmeztetett, hogy a nyugati szövetségesek ne váljanak olyan mértékben függővé Kínától, mint amilyenek voltak korábban Oroszországtól, különösen az olaj és a gáz tekintetében, hogy elkerüljék a múlt hibáinak megismétlését. Kína Oroszországtól való gazdasági függősége az elmúlt években jelentősen nőtt, a kereskedelem rekordszintet ért el, 240,1 milliárd dollárt 2023-ban, 26,3%-kal több, mint az előző évben. A kínai behozatal Oroszországból 13%-kal nőtt, míg az Oroszországba irányuló export 46,9%-kal emelkedett. Ez a megerősített kapcsolat azután jött létre, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei szankciókat vetettek ki mindkét országra, különösen Oroszországra az ukrán invázió miatt.