A vízhasználathoz szükséges engedélyek és a vízhasználathoz szükséges engedélyek A NAK a sajtóközleményében kifejti, hogy a mezőgazdasági termelők nem kötelesek vízmegőrzési díjat fizetni, és hangsúlyozza, hogy ezek a könnyítések hozzájárulnak az öntözés révén a szárazság hatásainak enyhítéséhez. A kezdeményezés az úgynevezett aszálytérképezéssel és a NAK és a Hungaromet adatai által támasztott, amelyek azt mutatják, hogy az egész országban vízhiány van a talajban. Bár ez még nem jelzi a szárazságot, a középső talajszint víztartalma továbbra is kielégítő, a talaj közelében lévő felszín, különösen a Nagy Magyar Síkságon március közepe óta kritikusan száraz, ami komoly problémát jelent a mezőgazdaság számára. A kamara szerint Transdanúbiában is kétségbeesetten szükség van jelentős további esőzésre, mivel a talaj jelenleg túl száraz a vetőágy előkészítéséhez és vetéshez. Az ilyen időszakokban megvalósítható intézkedések tekintetében a vészhelyzeti öntözővízhasználatot úgy határozzák meg, mint a közvetlen felszíni forrásokból legfeljebb 120 mm/hektár (1200 m3/hektár) víz kivonását, ideiglenes szivattyúállomások használatával öntöző célokra legfeljebb 100 hektáros területeken, legfeljebb egy hónapos folyamatos időszakban. A lehetséges megoldások közé tartozik a traktorvezérelt mobil szivattyúk használata, a gyors csatlakoztatású öntözőcsövek és a rugalmas csövek telepítése a szállítási csatornákon, valamint a mobil és tekercses öntözőberendezések, öntözőkonzolok, lapos tömlő öntözőcsövek és a gyorsan telepíthető cseppfolyós öntöző rendszerek telepítése a mezőgazdasági földeken, a nyilatkozat részletei szerint. A NAK hangsúlyozza, hogy a sürgősségi öntözési vízhasználatot írásban be kell jelenteni a területileg illetékes vízi hatóságnak (a megyei katasztrófák elleni védelem igazgatóságának), amelyhez be kell vonni a felszínivíz-gazdálkodó (területileg illetékes vízi igazgatóság) hozzájárulását is.