Azonban nem a gazdasági tevékenységek jelentős növekedése volt az oka. A megyei szintű városok helyi üzleti adóbevétele 2022 és 2023 között átlagosan 42 százalékkal nőtt, néhány önkormányzatban 60-70 százalékos növekedés tapasztalható. A felvonulás egyik oka a törvényhozási változás, amely visszavonta a koronavírus-járvány idején bevezetett intézkedéseket, magyarázta Gábor Kozma, a Debreceni Egyetem földrajztudósa és egyetemi professzora. Először is 2023-ban megszűnt az úgynevezett "HIPA-megfékezés": míg 2021-ben és 2022-ben elsősorban kis- és középvállalkozások esetében a helyi üzleti adó maximális adókulcsa a helyi adótörvényben előírt 2% helyett csak 1% lehetett, 2023-ban a helyi önkormányzati tanácsok ismét a helyi adótörvény keretein belül állapíthatják meg a maximális adókulcsot. Másodszor, 2023-ban a városi tanácsok dönthetnek az adókulcs emeléséről, ami szintén az adóbevételek növekedését eredményezte - ezt a Debreceni Egyetem Földtudományi Intézetének Társadalmi Földrajz és Regionális Fejlesztés Tervezési Tanszékének vezetője dolgozta ki. A megyei szintű városok közül azonban csak Kecskemét élt az utóbbi lehetőséggel. A Bizottság úgy véli, hogy a Bizottság a Bizottság által a Bizottsághoz benyújtott észrevételeket figyelembe véve a Bizottság nem tudta megállapítani, hogy a Bizottság a Bizottság által a Bizottsághoz benyújtott észrevételeket figyelembe vette. Abban az évben a GDP 4,6 százalékkal nőtt. A vállalkozások gazdasági teljesítménye 2023-ban, a 2022-es pénzügyi eredményeik alapján, tükröződik a kifizetett helyi üzleti adó összegén is - tette hozzá. Kozma úgy véli, hogy csak bizonyos korlátozásokkal mondható el, hogy a települések az új befektetőkért és a helyi vállalkozások megtartásáért versenyeznek egymással az ilyen típusú adó meghatározásával. A belföldi önkormányzatok mintegy 60 százaléka a helyi üzleti adó mértékét a maximum 2 százalékra állította, amelyet csökkenthetnének, hogy elméletileg és gyakorlatilag versenyképes környezetet teremtsenek. A települések által beszedett adók (építési, földterület-, kommunális és turisztikai adók) között a helyi üzleti adó kiemelkedő fontosságú, mivel az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatások területén működő városokban és falvakban a legmagasabb bevételeket jelenti. Más megyei szintű városokkal ellentétben csak Győrben állapították meg a HIPA-szintet, amely 1,6 százalékkal alacsonyabb. Ennek ellenére az északnyugati ipari központ a második legnagyobb helyi üzleti adóbevétele Budapest után. Tavaly 29,8 milliárd forintot tett ki, ami 136%-os növekedést jelent 2022-hez képest. Meglepő módon Debrecennek, a vidéki városok között a második legnagyobb helyi üzleti adóbevételeket generáló városnak sikerült felülmúlnia olyan erős ipari versenytársait, mint Székesfehérvár, amelynek több mint 26,6 milliárd forint bevételét. Ez meglepő, mivel jelentős beruházások, mint például a CATL akkumulátorgyár és a német BMW autógyártó még folyamatban vannak Debrecenben, és a gyártás még nem kezdődött meg. Ez azt is jelenti, hogy a város jelenlegi 28,7 milliárd forint bevételét a helyi üzleti adótól jelentősen növelheti a közeljövőben. A Bizottság úgy véli, hogy a Debrecen-i gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági ágazatnak a gazdasági gazdasági ágazatnak a gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági ágazatnak a gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági theyőőőőőőőőőő Az Esztergom viszonylag alacsony éves HIPA bevétele rejtély marad. Annak ellenére, hogy az árfolyamát a maximális 2 százalékra állította, bevétele alig haladta meg az 5,5 milliárd forintot, és 2022-től nem mutatott növekedést. A Suzuki gyárt a városban, egy olyan vállalat, amely 2022-ben 858,5 milliárd forint bevételt ért el, és az ország 19. legnagyobb bevételt termelő vállalataként szerepel. Mégis, olyan városok, mint Sopron, Békéscsaba és Eger, meghaladják a HIPA bevételét. "A HIPA növekedése 2024-ben jelentősen kisebb lesz az előző évhez képest" - mondta Gábor Kozma. Ez részben azért van, mert a "HIPA-megosztás" megszüntetésének pozitív hatásai többé nem lesznek érvényesek. A Bizottság úgy véli, hogy a Bizottságnak a Bizottságnak a Bizottság által a Bizottsághoz benyújtott észrevételeket kell benyújtani. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a legtöbb nagyobb város csak 5 százalékos növekedést tervezett a helyi üzleti adóbevételekben 2023 és 2024 között. Debrecen az egyetlen kivétel, ahol a várható növekedés megközelítőleg 20 százalékos. Az állam által a szolidaritás hozzájárulása révén történő átruházás négyszeresére emeli a gazdag önkormányzatok terhét Az állam idén 307,6 milliárd forintot fog kivenni a gazdagabb önkormányzatokból, a helyi szolidaritási hozzájárulás, vagyis szolidaritási adó álcájában. Ezt a terhet a kormány 2017-ben vezette be, amikor összesen 26,5 milliárd forintot vont ki néhány tucat igazán gazdag önkormányzatból. Azóta a kivonási összeg több mint tízszeresére emelkedett az eredeti összeghez képest. Eredetileg az volt az ötlet, hogy a jelentős ipari és/vagy szolgáltatási ágazatokkal rendelkező önkormányzatok, amelyek így jelentős helyi üzleti adóbevételeket termelnek, jövedelmük kis részét hozzájárulják a költségvetéshez. A kormány a gyűjtött pénzeszközöket más, szegényebb önkormányzatok támogatására szándékozott felhasználni. A Bizottság úgy véli, hogy a Bizottságnak a Bizottságnak a Bizottság által a Bizottsághoz benyújtott észrevételeket kell benyújtani, és a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy a Bizottság a Bizottság által a Bizottsághoz benyújtott észrevételeket figyelembe vette-e. Nem csak az adóztatott szervezetek száma nőtt, de az adó visszavonásának összege is jelentősen nőtt, mivel a kormány gyorsan kedvelte ezt a szabad pénzt. Ezenkívül a 2019-es önkormányzati választások során az ellenzék számos nagyobb városban előrelépett, amelyek közül néhány jelentős mértékben hozzájárult. A COVID-19-járvány idején a kormány csökkentette a nagyobb önkormányzatok helyi üzleti adóbevételeit, és kedvezményeket tett a vállalkozásoknak, és úgy döntött, hogy jelentősen növeli a szolidaritási adót, hogy 2021-től kezdve megakadályozza az ellenzéki önkormányzatokat. A szolidaritási adót a településekre egységesen vetik ki, de a támogatás elosztása nem követi az egyenlőség ugyanazon alapelvét. Jó vagy rossz példa erre a Fidesz által vezetett Debrecen, amely annak ellenére, hogy magas adófizetésű önkormányzat, és ezért felelős a szolidaritási adóért, többszörösen megkapja az összeget, amit hozzájárul. Az adóbehajtás felháborodást váltott ki a legnagyobb adófizetők körében. Először az ellenzék által vezetett Budapest közigazgatási pert indított a kormány ellen, majd Budaörs. Mindkét város hivatkozik az Alaptörvényre, amely kimondja, hogy egyetlen önkormányzat sem válhat nettó fizetővé. A Bizottság úgy véli, hogy a Bizottságnak a Bizottságnak a Bizottság által a Bizottsághoz benyújtott észrevételeket kell elolvasnia. Az ügyekben még nem született végleges ítélet, ezért a kincstár többször is lefoglalta a budapesti önkormányzat számláit. Az adó büntető jellege már a 2017-es bevezetése óta nyilvánvaló, amikor a fővárosnak, István Tarlós polgármester vezetésével 5 milliárd forintot kellett fizetnie a költségvetéshez szolidaritási adóként, amely szám 58 milliárd forintra emelkedett idén, a budapesti önkormányzat szerint. Mivel a szolidaritási adó folyamatos emelése jelentősen enyhítette a kormány terhét, a beszedett adó tízszeresére nőtt 2017 és 2024 között, míg a költségvetésből származó önkormányzati támogatás csak 48 százalékkal nőtt.