A gazdagságbeli egyenlőtlenség Európában kiemelkedő kérdés, mivel a felnőttekre jutó vagyon nagymértékű különbséggel bír az EU tagállamain belül. Svájcban és Luxemburgban a felnőttekre jutó átlagos vagyon a legmagasabb, míg Törökországban és Bosznia-Hercegovinában a legalacsonyabb. A 2023-as globális vagyonjelentés kiemeli az európai nemzetek közötti és belüli jelentős gazdasági különbségeket.
A vagyonkülönbség kiemelkedő kérdés Európában. Az EU-ban a tagállamok között hatalmas a felnőttekre jutó vagyonkülönbség, amely meghaladja a leggazdagabb és legszegényebb országok közötti tízszeres különbséget. A 2021-es Eurobarométer felmérés szerint az uniós polgárok az esélyegyenlőséget részesítik elsőbbségben. A Credit Suisse és az UBS 2023-as globális vagyonjelentése kiemeli az európai országok közötti és az európai országok közötti jelentős gazdasági különbségeket. A felnőttekre jutó átlagos vagyon Svájcban és Luxemburgban a legmagasabb, 650 737 és 556 458 euróval. Az olyan északi országok, mint Izland, Dánia és Norvégia is magas vagyonszámmal rendelkeznek. Ezzel szemben a kelet-európai országok, mint Litvánia, Szlovákia és Magyarország, alacsonyabb átlagos felnőttre jutó vagyonúak. A felnőttekre jutó átlagos vagyon a legalacsonyabb Bosznia-Hercegovinában (31 902 €) és Törökországban (16 693 €). A medián vagyon-számok tovább illusztrálják ezeket az egyenlőtlenségeket. Izland a vezető, felnőttenként 392 396 eurós medián vagyonával, míg Törökország medián vagyonát 5 212 euró teszi ki. Németország erős gazdasága ellenére a medián vagyon 63.376 eurós értékével jelentősen alacsonyabb. A vagyonelosztás adatai jelentős gazdasági egyenlőtlenségeket mutatnak, a kelet-európai és balkáni országok lakosságának nagy százaléka rendelkezik 10.000 dollár alatti vagyonmal.